“Semmi mást nem akarunk, csak közönség előtt játszani. Az, hogy a zenélésből éljünk meg, ha nem is a legnemesebb ambíciónak tűnik számunkra, mindenesetre elég közel van hozzá”
Sting
Gordon Matthew Thomas Sumner, akit Stingként ismert meg a világ szintén bekerül október 3-án a hetvenkedők közé. A neve fulánkot is jelent, így azt gondoltam, ez a becenév nehéz természetére utal. De egyáltalán nem így van! Egyik zenésztársa aggatta rá a nevet fekete-sárga csíkos felsője miatt.
Nagyon kedvelem zenéjét, szövegeit. Van egy kedves emlékem is vele kapcsolatban. 1983-ban 1 hónapot Németországban a Deutsche Banknál gyakornokoskodtam. Kevéske ösztöndíjamból azonnal vettem egy akkor bombasztikus kazettás-rádiót, melyet mindehová cipeltem magammal. Ennek oka az volt, hogy akkor folyt minden rádióból naponta többször az “Every breath you take” azóta örökzöld sláger, amit soha nem ír felül semmi.
A “Széttört zene” c. életrajzi könyve címe nagymamáját idézi, aki a Sting kamaszkorában zongorán püfölt kakofón zenét illette ezzel az elnevezéssel.
A zenész-életrajzi művek - közöttük ez a könyv is - azért is példaértékűek, mert jól érzékeltetik, hogy mennyi erőfeszítés, nélkülözés, izgalom, munka várja azt, aki sikeres babérokra tör. Persze szerencse szintén szükségeltetik a tehetség és kitartás mellett.
Sting Wallsendben született és ott töltötte gyerekkorának nagy részét is. “Mintha a világvége itt lenne” - így jellemezte ezt a hajógyáráról ismert kisvárost Észak-kelet Angliában. A Swan Hunter’s hajógyár gyártotta a Mauretaniát és a Lusitanát is. Apja katolikus, anyja anglikán vallású családból származik. Apja szerelő volt a hajógyárban, majd 1956-tól saját tejboltot nyitott, mely tejkihordással foglalkozott. A kis Gordon sokat segített neki, a fagyos reggeleken, iskola előtt vitte ő is a házakhoz a tejet. Apja távolságtartó, magába zárkózott ember volt, anyja életvidámabb, ő tanította meg swingelni és lassúzni is fiát. Sting kamaszkorát beárnyékolta, hogy megtudta, hogy anyja szerelmes lett az egyik tejbolti alkalmazottba. A viszonyról apja is tudott, de nyíltan soha nem beszélt róla, nagyon szerette feleségét.
Sting ekkor játszotta a “széttört zenét” és az ajándékba kapott gitár mániákusává vált. Azt mondogatta magában: “Így fogsz megmenekülni.” Nagy hatást tett rá a Beatles “Love me do”-ja és Jimmy Hendrix lélegzetelállító virtuozitása. Számára a basszusgitár jelentette “minden harmónia gyökerét, az alapot, melyre a zene épül.” A sztár-zenészekre nem jellemző módon, a Newcastle-i gimnáziumban jó tanuló volt, majd tanítóképzőt végzett és 2 évig tanárként is dolgozott. Mellette zenélt a Phoenix Jazzmanben, a Last Exitben és a Newcastle Big Bandben. Általa nem szeretett musicalekben is fellépett gitárosként, mert a megélhetését segítette. Alkalmanként 6 font 50 pennyt keresett. Feleségül vett egy színésznőt, Frances-t, majd 1976-ban gyermeke született. Azért hogy családját el tudja tartani az Oriane gőzhajón hónapokig játszott, sőt volt, amikor segélyért kellett folyamodnia.
Jól gondolta, hogy új utakat keres Londonban, ahová zenésztársai nem követték.
1977-ben megalakult 2 új zenész barátjával a Police együttes, melynél a dalok nagy többségét Sting szerezte, “egy alagsori lakás ismeretlenségében.”
1978-ban végre rámosolygott a szerencse: Roxanne c. dala az A&M lemezkiadóhoz is eljutott. A dal egy turné közben, a St. Lazare pályaudvar mögötti garniszállóból kitekintve született. A szálló előtt grasszáló egyik kurtizánt nevezte el a dalban Roxanne-nak.
A hotel szutykos előcsarnokában ugyanis a Comédie Francaise egy foszló “Cyrano de Bergerac”-ot hirdető plakátja gondolkoztatta el a reménytelen szerelemről, melyet Cyrano érzett Roxanne iránt. Ez a dal megváltoztatta az életét. “Eredetileg dzsesszes színezetű bossa novanak íródott, aztán a próbák során valami hibrid tangó lett belőle.”
A sikerről így emlékezett meg: “Kevés érzés fogható ahhoz az eufóriához, amikor az ember először hallja a lemezét a rádióban, amikor dala, amelyért annyit robotolt, végre elhangzik az éter hullámain.” És a következő 5 év a Police trió sikerét
Mi a Police sikerének titka?
“A banda maradandó hagyatéka a dalai lesznek, de ezek mellett legendánk gerincét az alkotja, hogy bárhol hajlandók vagyunk játszani, bármilyen messze elmegyünk, bárhol megalszunk, ahol ágy van, százszázalékos teljesítményt nyújtunk, és soha sem panaszkodunk.. Szegény rokonok voltunk, a “harc ebei” lettünk, és semmi sem állíthatott meg bennünket.” Ez a hozzáállás és a kiváló muzsika a legnevesebb bandák közé repítette őket. Óriás stadionok teltek meg lelkes rajongókkal, minden lemezük platinalemez lett. És 1983. mégis a változások éve lett. Feleségétől elvált és újra nősült.És kivált a Police-ból is.
A banda felbomlása
Stingen kívül senki sem gondolta volna, hogy egy megingathatatlanul sikeres banda sikerei csúcsán felbomlik. “Én nagyon tisztán láttam, hogy a jövőm a bandán kívül van, mert több szabadságot akarta. Stewartnál és Andynél jobb két zenésszel nem is játszhattam volna, de én olyan zenét akartam csinálni, amelyet nem szorít korlátok közé a háromtagú együttes, ahol nem kell dalszerzőként kompromisszumokat kötném csak azért, hogy a bandán belüli demokrácia látszatát - mert már az volt csupán - fenntartsam.”
Bár nem vitás, hogy a Police számok még ma is megdobogtatják a szívünket, Sting egyedül is a legnagyobb zenészek egyike.
A könyv szórakoztató, jó stílusban íródó, olvasmányos. Jól megrajzolja Sting emberi arcát. Időnként olyan filozófikus mondatok is vannak benne, melyek felvethetik, hogy valaki segített a megírásban. Én nem hiszem. Sting dalszövegei is magas intellektusról tesznek tanúbizonyságot, és a fülszöveg szerint 50 éves korára érlelődött meg a gondolat benne, hogy “ hosszú prózai szövegeket írjon, ami éppannyira ösztönzőnek és izgalmasnak bizonyult, mint amilyen a dalszerzés volt valaha is."
Mindenkinek szívből ajánlom a könyv elolvasását.
Remélem, hogy rövidesen ismét Budapesten találkozhatunk majd vele. Addig is a legismertebb Sting dallal búcsúzunk: