“Mint egy elhagyott part madara
A kezemben
Minden szó, amit eddig nem találtam
És sose fogom elfelejteni,
Hogy milyen kevés időnk lehet együtt
Ha most látnál…
Marie Fredriksson dalszöveg
Neve egybeforrt a Roxette-tel, a világhírű svéd rock együttessel, akinek - többek között - a “Micsoda nő”c. nagysikerű film egyik betétdalát köszönhetjük. Sokan azt gondolták Marieról, hogy az ő művészneve a Roxette.
Mindenki szívébe zárta a lendületes, rockos külsejű, csodálatos hangú lányt. Igen, lányként marad meg emlékezetünkben ez a sokat szenvedett asszony. Egy napon születtünk, május 30-án, de ő 7 évvel fiatalabb nálam, és sajnos már nincs közöttünk.
Önéletrajzi könyve, mely Helena von Zweigbergk segítségével íródott, a “Listen to my heart” (Hallgass a szívemre”) alapján fejtjük fel személyiségét és gazdag pályafutását. A cím utal a világhírűvé vált “Listen to your heart” c. dalukra.
Az idézetben használt dalszöveg, mely a “Ha most látnál…” című, apja halála utáni emlékezésből született, mutatja, hogy egy érzékeny lelkű, nemcsak énektudását, de dalíró- költői tehetségét is megcsillantó művészre emlékezünk most.
Marie gyerekkora
Helsingborgtól 30 kilométerre, egy kis svéd faluban született, egy kis gazdagságot működtető, majd csődbe került,5 gyermekes családban.Szegények voltak, fürdőszobájuk is csak Marie 4 éves korában lett. Sokszor ettek tejlevest, amit Marie utált, gyümölcsöt csak karácsonykor került asztalukra.
Apja postásként dolgozott, szépen énekelt, harmonikázott, hegedült. Anyja a lekvárgyárban dolgozott. Marie 7 éves korában meghalt nővére, ami teljesen megváltoztatta a család életét. Apja inni kezdett, és agresszívvé vált, de Marie csak egy verésre emlékezett. Az egészségtelen életmód, a rossz ételek, a stressz és a szomorúság következtében apja 67 évesen, anyja 75 évesen meghalt.
Marie szerette a természetet, a madarakat, a virágokat, a tengert, és imádta a zenét. A templomi kórusban énekelt, és 5-6 éves korában már dalokat írt. Tanulni nem szeretett, és rossz tanuló volt. Az általános iskola elvégzése után 2 éves pénzügyi képzésben vett részt, maga sem tudja, miért jelentkezett. Megtudta, hogy a Népfőiskolán olyan szak is indult, amihez igen nagy kedve volt: színház és zene volt a tanulás középpontjában. A Népfőiskolán sikereket ért el, mind színészként, mind énekesként, és csodák csodája a matekot is megszerette. A Népfőiskola elvégzése után elbizonytalanodott: mihez kezdjen. Volt közmunkás és pincérnő is. De mellette a Strul (Balhésok) együttesben kezdett énekelni, majd a MaMas Barn együttessel kisebb sikereket ért el.
Az áttörés
Az igazi sikereket a Roxette-tel aratta. A Roxette név DrFeelgood brit együttes 1975.-ös dalának címéből kölcsönződött. A névadó Per Gesle, a Roxette másik emblematikus tagjának ötlete volt. Per és Marie mint tűz és víz! Per középosztálybeli családban, rendezett körülmények között nőtt fel. Marie vad csajként inkább kábítószeresekkel barátkozott. Kettőjük viszonya testvéri volt. “Zeneileg mindig is kicsit jobbá tettük egymást, mint amilyenek valójában voltunk.” Per-t tulajdonképpen meglepte, hogy Marie csatlakozott a Roxette-hez, de a felállás közöttük az volt, hogy Per volt a slágergyáros, Marie pedig a Roxette arca. Marie szerette az összetettebb, fennköltebb zenét, a bonyolult blues akkordokat, míg Per az egyszerűbb, klasszikusabb popzenét. Per angolul is villámgyorsan írt számokat. Elmondható róluk, hogy “különleges tehetségek, mégse lenne külön-külön ugyanaz az erejük.” Marie szép énekhangja, muzikalitása és színpadi jelenléte párosult azzal, hogy Per Marie hangjához passzoló dalokat alkotott. Marie féktelen volt a színpadon. Így írt erről: “Valami dörömbölt bennem, ami ki akart törni. Egy csomó érzelem kívánkozott ki belőlem kreatív módon…Bejátszottam az egész színpadot, ugráltam, táncoltam.” A turnék következtében végre tudott venni egy háromszobás házat és egy Bösendorfer zongorát.
Világsiker
1988.-tól parádés sikerek tanúi lehetünk. Nemcsak Európában kerültek fel a slágerlisták tetejére ( A “The Look” és a “Joyride” 26 országban volt első!), hanem az USA-ban is 4 számuk került a dobogó legfelső fokára. A “The Look” , a “Listen to Your Heart”, az “It must have been love” és a “Joyride”. A hatalmas turné sorozatok kettősséget hoztak ki Marie-ból: a színpadot végig szántotta életörömöt sugárzó előadás módjával, de a színpadon kívül önmagában kételkedő, magányos, elveszett nő volt, aki egyre többet ivott. Maga vallja, hogy “ha nem betegedtem volna meg, akkor alkoholista lettem volna.” Ezt a labilitást gyermekkorából hozta és testvére halála óta cipelte.
A betegség
2003-ban diagnosztizálták az agytumort. Betegsége után a legegyszerűbb dolgokat sem tudta elvégezni pl. leszedni a terítéket. Elfelejtette olykor, hogy hol lakik. 32 kortizon tablettát szedett naponta, feldagadt az arca, felismerhetetlenné vált. Elvesztette személyiségét és magányos lett. Bánatában elkezdett festeni és rajzolni, sikeres volt ezekben is. 2014-ben emberfeletti küzdelemmel, nagyszerű harcosként újra turnézni indult. A könyv részletesen leírja, hogy milyen nehezen tudta újra megtanulni a szövegeket és bizonytalan járása miatt mennyire aggódott, hogy elesik a színpadon. Szerencsére az erőfeszítését hatalmas siker koronázta.
A szerelem
A könyvben több partneréről esik szó, akikkel együtt zenélt és alkotott. Per Gesle, a Roxette-ben zenész és dalszerző társa nem volt közöttük. Talán az élet azzal kárpótolta későbbi, 17 éven át tartó szenvedéseiért, hogy találkozott MIcke-val (Mikhael Bolyhos) magyar származású, svéd zenésszel és producerrel, akivel 24 óra (!) ismeretség után kötötték össze életüket. És ez a boldogság Marie haláláig tartott. MIckie így vall erről: “Láttam magamat a szemében. Láttam a kölcsönös vonzalmat, a magányt, amit mindketten ismertünk.” A kérdésre, hogyan ismerheti meg egymást két ember 24 óra alatt, válasza igen egyszerű: “Semennyire. De egészen biztosan tudtuk, hogy összetartozunk. Ennyire egyszerű volt.” Ez a nagy szerelem, bizalom és összetartozás teremtette meg annak lehetőségét, hogy Mickie - bármilyen nehéz is volt - végig kitartott szerelme mellett. “ Marie önbizalmat ad, és ő jelenti számomra a stabil alapokat…Miután Marie megbetegedett, az lett az életem, hogy gondozzam és segítsek neki. Ez talán valamilyen univerzális igazságtétel, hogy megköszönhessek neki mindent, amit ő tett értem.” 2 gyermekük született, és boldogan éltek. Talán ez adta meg Marie számára azt a 17 évet, amit még élhetett agytumora után. (Az orvosok maximum 3 évet jósoltak neki.)
A betegség végül legyőzte és 2019. december 9-én szervezete feladta a küzdelmet.
A rádiók azonban folyamatosan sugározzák a Roxette hol vidámságot, hol szomorúságot közvetítő fantasztikus dalait, így mindennapi életünk része marad Marie, akinek éltető energiája nélkül nincs Roxette.
Kedves számával emlékezünk születésnapján a csodálatos énekesnőre, a “The Moody Blues: “Nights in White Satin” című számával: