BoldogságNot Only For Sexagenarians

A boldog munkavégzés 3.rész

2017-12-03 18:14:37

„Csinálj valamit, amit igazán szeretsz, és ha szerencséd van, megélsz belőle. Amennyire én tudom, ez a siker”

Tom Petty

 Haladjunk tovább Markus Hornig gondolatmenetében.

Ahhoz, hogy megéljük a boldog munkavégzést – ellazult állapotra, belső nyugalomra van szükségünk. A stressz nemcsak a boldog munkavégzésnek, hanem egyáltalán a boldog létezésnek is első számú közellensége.

Tudnunk kell azonban azt, hogy a stresszt, a szorongást, a nyugtalanságot mi magunk teremtjük. Ugyanis nem minden stressz negatív, csak akkor az, ha az azt kiváltó eseményt fenyegetőnek ítéljük meg, és feszültek, ingerültek leszünk tőle. E mögött a jól ismert „kőkorszaki túlélési reflex” húzódik meg: őseink a vadállatok támadásakor jogosan kerültek pillanatok alatt a harc vagy a menekülés állapotába, de ezt a reflexet tartogassuk csak a tényleges támadási helyzetekre. Ennek az állapotnak az a következménye, hogy agyunk leblokkol, nem tudunk koncentrálni, hibát-hibára halmozunk, és ha a helyzet hosszabb ideig fennáll – kimerülünk, kiégünk.

Ha a stresszt okozó eseményt megpróbáljuk új feladatként, kihívásként értékelni, melyről meggyőződésünk, hogy kézben tartva a dolgokat meg tudjuk oldani – a stresszt pozitív hatásúvá alakíthatjuk, és a célok megvalósításához vezető utat örömtelinek érezhetjük-

Ez mind szép, de hogyan uralhatjuk mindennapi munkánk során az elénk kerülő stresszt? Hogyan tudjuk azt előnyünkre fordítani?

Mivel az emberi teljesítőképesség 90-120 percenként változik, igazodnunk kell ezekhez a periódusokhoz, ahhoz, hogy koncentrálásunk és szellemi teljesítményünk ne merítsen le bennünket.

A könyv (Hasznos tudás mindenkinek sorozat, Flow) utal Ernest Rossi: „20 perc szünet” c. művére, melyben megvilágítja az emberi teljesítmény ciklikussága hátterében meghúzódó biológiai folyamatokat. A légzés, a vérnyomás és a szívverés szinkronban 90-120 perc ritmusban dolgozik.

A kulcsszó: a rövid, 10-15, maximum 20 perces pihenő, mely alatt az agy regenerálódik, a sejtek belső egységei regenerálódnak. Az ellazulás kulcsa: a légzés, mely heveny stresszhatás alatt percenként 20-30, míg alvás közben vagy ellazult állapotban mindössze:10. Mivel idegrendszerünk autonóm, nem akaratlagos működését kizárólag légzésünkkel tudjuk befolyásolni, azt kell lelassítani. A lélegzetvételek számának csökkentése mellett nagyon fontos, hogy a kilégzésünk kétszer hosszabb legyen, mint a belégzésünk! A lassú, tudatos légzéssel érzelmi állapotunk és a gondolataink minősége közötti összefüggés is befolyásolható.

A stresszre való hajlam

A stresszt nem csak külső tényezők következménye, hanem beállítottságunké, hozzáállásunké is. Meg kell szívlelnünk a kosárlabda-virtuóz, Michael Jordan mondását: „A kudarctól való félelem képzelődés. Azt hisszük, hogy utunkban áll valami, ami valójában nem is létezik.”

A „résen lenni” beállítottság fékező ereje

Az ősi ösztönök és viselkedésmódok beidegződése miatt egy új feladatnál mindig először a veszélyeket látjuk és nem a lehetőségeket. Ez a dzsungelben fontos, szem előtt tartandó alapelv, de egy munkahelyen kontra-produktív, „blokkol minket, és elzárja előlünk a flow-hoz vezető utat.” Kedvező hír: a beállítottságunk megváltoztatható! Ezt gondolataink átprogramozásával érhetjük el. Pl: „Nekem ez nem megy!” helyett „Minden tőlem telhetőt megteszek, megpróbálom.” VAGY „Ez stresszt okoz nekem!” helyett „Ellazulok. És lépésről-lépésre haladok.”

Mentális guglizás

Ahogyan önmagunkban gondolkodunk valamiről, - Hornig szerint - „mentálisan guglizunk”. azt agyunk tudatalattija valóságnak veszi, és a múltból felhozott érvekkel és tapasztalatokkal megerősíti. Ha tehát negatívan gondolkodunk, ez a negatív önértékelés nyer megerősítést.

Anti-stressz szemüveglencse

Az író ötlete: nézzük a világot „anti-stressz szemüveglencsén” keresztül. Pl. gondoljunk arra, hogy mit tenne a példaképünk ebben a helyzetben vagy hogyan ítélnénk meg ezt a helyzetet 3 hét múlva.

Belső hajcsárok

A szerző emlékeztet bennünket a tranzakció analízis pszichoterápiás módszerére, mely öt tudat alatti dogmát határoz meg:

  1.  Légy tökéletes! – Csak akkor érsz valamit.
  2. .Siess! – Örökös időbeli nyomás-kényszere alatt élsz.
  3. .Légy erős! – Érzelmeidet ne add ki! Ne kérj segítséget!
  4. .Szerezz örömöt! – Ne mondj nemet semmire!
  5. Tégy erőfeszítést! – Állandó munkavégzés, munkamániásan élj.

Ezek a belső hajcsárok lehetetlenné teszik a flow-élmény elérését, negatív stresszhelyzetekbe kergetnek bennünket.

Fel kell ismernünk, hogy az öt belső hajcsár közül, melyik hátráltat bennünket, és „engedélyező mondatokkal” hatástalanítsuk azokat:

Pl. „Légy tökéletes!” helyett „Nem tragédia, ha hibázom, tanulhatok belőle.”

„Siess!”  helyett „Az erő a nyugalomban rejlik.”

„Légy erős!”  helyett „Természetes, hogy a kollégák, segítik egymást.”

„Szerezz örömöt!” helyett „Nem gond, ha néha nemet mondok.”

„Tégy erőfeszítést!”  helyett „Nyugodtsággal és higgadtsággal is célba érhetek.”

Az agy edzése – BRAIN módszerrel

Ez a módszer 5 fázist különböztet meg:

  1. A belső hajcsár azonosítása – különböző helyzetekben figyeljük meg magunkat és gondolatainkat.
  2. Reflektálás – kérdésfeltevés pl. Mit hoz számomra, ha ezúttal megengedem, hogy ez a hajcsár vezessen.
  3. Gondosság – az „itt és most” állapotába kerülés – egyenletes, mély légzésekkel
  4. Innováció – új sikerélmény elültetése a régi hajcsár helyett.
  5. Az új viselkedés begyakorlása – 10-12 hétig kell beidegződnie az újnak, ahhoz, hogy automatikus cselekvési forma legyen.

Sok sikert kívánok!

A sikeres gondolkodáshoz a helyes légzés elsajátítása igen fontos, ezért az erről szóló videóval zárom soraimat:


 


DrKónya Judit


Sixties.hu