A boldog munkavégzés 2.rész

„A gyerekek természetes módon tudnak a flow állapotába kerülni. Azért tanulnak gyorsan, mert izgalmasnak találják a tanulást”

Csíkszentmihályi Mihály

Felgyorsult, internetes-számítógépes világunkban igen be vagyunk szorítva az időben, a munkafolyamatok gyorsak, és ez egyre több stresszt okoz nekünk. Ezek a munkával kapcsolatos elvárások pszichikailag egyre nagyobb terhet rónak ránk. Így igen fontos annak az elvnek a beültetése a gyakorlatba, hogy „hogyan vihet több flow-élményt a munkájába.”

Gondolkodási csapdák

Markus Hornig 5 gondolkodási csapdát említ, de megoldási ötletekkel is ellát bennünket.

• Információs túlterhelés

A digitalizálás következtében „ha egyetlen nap adatmennyiségét CD-kre írnánk, azok sorba állítva a Földtől a Holdig érnének.” A temérdek információ a teljesítőképességünkre negatív hatással van, hiszen az agyunknak időre van szüksége azok feldolgozásához. Agyunk információ-feldolgozási ritmusa évezredek óta változatlan, ezért de-koncentrálttá, idegessé, nyugtalanná, feledékennyé válhatunk.

Ellenszer:

1. e-mailjeinket ne percenként nézegessük, hanem meghatározott időpontokban,
2. csak akkor nézzük meg az e-maileinket, ha azonnal meg is tudjuk őket válaszolni,
3. magán e-maileket ne kezeljünk munkahelyi számítógépen,
4. egyértelmű kijelentésekkel csökkentsük e-mail forgalmunkat: „A mikor találkozunk? helyett „Holnap reggel kilenckor találkozunk, oké?”

• Figyelemelterelődési reflex

Minden telefonhívásra, az sms jelzőhangjára, ha valaki belép a szobánkba, kibillenünk a ritmusunkból, és a tevékenység újbóli folytatásához agyunknak „akár húsz percig tartó felkészülési időre van szüksége, hogy elérje a koncentráltságnak a megzavarás előtti szintjét.” Ez a figyelemelterelődési reflex akaratunk által nem befolyásolható, „életben maradásunkat” segítő program.

Ellenszer:

1. némítsuk el az e-mailek érkezését jelző hangot,
2. állítsuk telefonunkat hangpostára,
3. tegyük ki szobánkra a „Kérem, ne zavarjanak!” táblát,
4. tegyünk kezünk ügyébe egy jegyzettömböt, amire felírhatjuk hirtelen támadt ötleteinket, hogy megőrizhessük koncentrációnkat.

• A multitasking mítosza

Ez az angol kifejezés a több tevékenység egyidejű végzésére utal. Hajlamos vagyok én is arra, hogy időspórolás miatt egyszerre több mindenre osszam meg a figyelmemet. Sajnos az a kísérlet, ami azt igazolja, hogy 25%-kal több időre van szükségünk, ha két dolgot egyszerre próbálunk intézni, ugyanis képtelenség azokat azonos színvonalon elvégezni. A tanulmányok azt is igazolják, hogy nemcsak a hatékonyságunk rosszabb, hanem lelki állapotunk is, hiszen idegesek, kimerültek leszünk. Hosszabb távon pedig egyre többet hibázunk.

Ellenszer:

1. Koncentráljunk egy dologra, az aktuális pillanatra, anélkül, hogy azt minősítenénk. Ezt a buddhisták gondosságnak nevezik. Egy tibeti jelmondat szerint : Mindent nagyon lassan csinálok, nyugodtan és higgadtan, összepontosítva, egyenként, sorban egymás után, és mindent pontosan akkor teszek, amikor éppen szükséges.” Munkám során,  úgy védtem meg magam az állandó sürgetéstől, hogy mások számára idegesítően lelassultam és a saját tempómban oldottam meg a feladatot. Ez persze nehéz, ha a főnök az ember feje felett állva „ösztökéli” a befejezésre.
2. készítsünk listát feladatainkról a prioritást megjelölve,
3. pipáljuk ki, a már elvégzetteket,
4. ha gondolataink elkalandoznak, nyugodt lélegzéssel térjünk vissza a jelenbe,
5. mondogassuk magunknak: „teljesen nyugodt és higgadt vagyok.”

• Az idő-management teljesítmény-növelési szerepe

Az idő-management – a kutatások szerint – csak a nyomást növelik, semmiféle teljesítmény-növelő szerepe nincs. „Az igazság az, hogy saját időérzékünknek, valamint a lehetőségnek, hogy időnket egyéni elképzeléseink szerint oszthatjuk be, döntő jelentősége van abban, hogy sikeresek, örömtelibbek és produktívabbak lehessünk.”

Idő-management a flow-elv szerint:

1. reális napi ütemtervet készítsünk, ne zsúfoljuk tele meg nem oldható tételekkel,
2. vegyük tekintetbe agyunk 90 perces ritmusát, azaz 90 perc után 15 percet pihenjünk,
3. ,saját bioritmusunk szerint végezzük feladatainkat, a csúcspontokon a nehezebbeket, a mélypontokon a könnyebbeket.

• Nyomás alatt nő a pálma!

Nem igaz, hogy a túlzott terhelés, a nem jó munkahelyi légkör, jó fizetéssel ellensúlyozható. Az állandó időzavar, a nem egyértelmű célmeghatározások, az elégtelen információ, a túl kevés visszajelzés, a monotonitás, a túl szűk cselekvési és mozgástér, az elismerés hiánya, az igazságtalanságok, a megértés hiánya növeli a stressz okozta betegségek kialakulását.

A flow-elv szerinti munkakörnyezet

Hornig javasolja, hogy

1. a munkatársakhoz való viszonyunk bizalmon és tiszteleten alapuljon, csapatjátékosként dolgozzunk,
2. igényeljünk főnökünktől rendszeres visszajelzést munkánkról.

  Legközelebb a negatív stressz kikapcsolásán mesterkedünk majd.

Egy flow-élményt adó tevékenység fotójával zárjuk a cikket.

 ​​​​​​​