“Hamis hős vagyok, az istenek tréfája”
Jim Morrison
Mikor először hallottam a Doors számait egyetemi barátnőmnél, nem igazán tetszettek. Angol tudásom nem volt elég jó ahhoz, hogy értsem a szövegeket, a zenei hangzás melankólikussága pedig nem állt közel hozzám. Azt nem tagadhattam, hogy Morrison kivételes előadó, még ha hangja nem is volt kiemelkedő.
A 27-ek szomorú táborába tartozik a 60-as évek ikonikus költője, énekese, a Doors frontembere, pedig még élhetne, december 8-án 80 éves lenne.
Most születésnapján emlékezünk rá, felidézve a különleges tehetségű alakját. Ehhez megnéztem újra a Val Kilmer kiváló alakításával fémjelzett “The Doors” c. filmet is.
149-es IQ-val rendelkező, sokat olvasott fiatal volt, falta a filozófiai műveket, költő akart lenni. Nietzschét olvasott, és Jungot, Huxley-t és Orwellt., Elvist és Sinatrat bálványozta. A rockot viszont nem szerette.
Élettörténete
Florida államban, Melbourne-ben született. Apja a haditengerészet tisztje volt, ami miatt állandóan költözött a család. 4 évesen tanúja volt egy szörnyű autóbalesetnek, több indián őslakos halálának. “De ahogy most visszagondolok, az a benyomásom, hogy akkor az egyik indián lelke vagy akár többüké bebújt a fejembe.” Talán ez a korai tragikus tapasztalat vitte rá felnőtt korában a spirituális útkeresésre, az indián kultúrák iránti érdeklődésre, ezzel együtt a tudat új határainak kiterjesztésére LSD és meszkalinhasználatával. Az, hogy magát Sárkánykirálynak nevezte, és ezzel kapcsolatban egy szürreális versfüzérként, 1968-ban a“Celebration of Lizard” címmel lemezt adott ki a Doors,szintén a törzsi kultúrák hatására utal.
Eleinte jó tanuló volt, rossz magaviselettel és beilleszkedési zavarokkal, majd a San Francisco középiskolában már introvertált, magányos, elismerésre vágyó fiatalember lett. A Floridai Állami Egyetemen dráma- és színháztörténetet, retorikát és díszlettervezést tanult. Az egyetemen gondolatai, látásmódja nem igazán talált jó fogadtatásra, diploma eredménye sem volt fényes.
Mivel részegen ment el a sorozásra, szülei megvonták a támogatást, részmunkaidős könyvtárosként dolgozott.
Verseket írt, egyik barátjának, Ray Manzareknek nagyon megtetszettek költeményei, rábeszélte, hogy a zenekarába szálljon be. A zenésztársak ugyan nem örültek neki, de Jim kötélnek állt, és a zenekar frontembereként elkezdett zenélni, Eleinte szégyenlőssége miatt háttal a közönségnek énekelt. A banda nevét ő javasolta Doors-nak. A név egy William Blake idézetből származik: “Ha az érzékelés ajtói megtisztulnának, minden úgy tűnne az ember előtt, amilyen valójában: végtelennek.”
A halál kérdésköre egész életében foglalkoztatta.Szinte megszállottjává vált, ami lelki instabilitását okozta. Erre jó példa a Doors filmben elhangzott alábbi két mondat: “Én akkor élek, ha ott áll a halál és fájdalmat érzek. ..Az élet fájdalmasabb, a halálban nincs fájdalom.”
A Doors - Jim Morrison által - a kaliforniai hippi együttesek ellenpólusává vált, pszichedelikus rockot játszottak. A zenekar billentyűse Robbie Krieger által írt “Light my fire” ikonikus dallá nőtte ki magát, és a Doors az Elektra Recordsnál 7 évre szóló lemezszerződést kötött 1967-ben. És jöttek egymás után a sikeres számok.A Doors sikeréhez azonban kellett Morrison magával ragadó személyisége, műveltsége és képzetlen, nyers hangja is. Fontos szempont az is, lázadása őszinte volt, nem akart rocksztár lenni.
Mi Morrison sikerének titka?
Nem hangja volt, ami megragadta a közönséget, hanem előadásmódja.Ahogy Ray Manzarek jellemezte: “Amit Jim művelt a színpadon, az valójában egyfajta sámánisztikus aktus volt az út a megvilágosodás felé - Morrison volt a közvetítő a transzcendens erők és az emberek között. Önkívületi állapotba került és hozta a közönségét.” Az újságok “félbehagyott fekete misének” titulálták koncertjeit.
Morrison szerint viszont “amikor előadunk, egy világ megteremtésében veszünk részt, és ezt a teremtést ünnepeljük a közönséggel.”
Fenyvesi Zsófi a divany.hu-n pontos képet rajzol Morrisonról: “Morrison annak ellenére lett frontember és a nők bálványa, hogy utált társaságba járni, nem igazán jött ki senkivel, furcsa gondolatai, fékezhetetlen késztetései voltak, és azok voltak a ritka pillanatok, amikor épp semmi sem módosította a tudatát. Az ösztönei azonban kiválóan működtek, így annak ellenére sikeres lett, hogy nem igazán vágyott rá.”
Sajnos előadókénti viselkedése az alkoholnak és a kábítószernek is köszönhető, sokszor nem volt ténylegesen magánál, olyankor obszcén módon viselkedett és ócsárolta a hatóságokat, néha társait és a közönséget is. .Egy koncertjén, Nixon elnökké választása után úgy nyilatkozott, hogy “nem kérünk még négy évet ebből a sz…ból!” Ezután egy háborúellenes dalt játszottak. Le is tartóztatták, egy időre bojkottálták a lemezeiket, majd 1970-ben a bíróság elítélte közszeméremsértésért és obszcén viselkedésért, de az uszítás alól felmentették.
A vég
Függősége eluralkodott rajta, visszafordíthatatlan egészségügyi következményekkel. Már gyermekkorában is asztmás volt, a Maraxot, amit szedett később betiltották, mert alkoholfogyasztással együtt halált is okozhatott..Az alkoholtól és a drogoktól gyomorvérzése, vérköhögése, gyomorfekélye is lett.Barátnőjével, Pamelával Párizsba utazott, ahol 2 hónap idilli nyugalom után Jim megint inni kezdett, Pam pedig újra a heroinhoz fordult.. Morrison a függőség nehézségeiről és a halálról verseket, napló bejegyzéseket írt Párizsi naplójában.
27 évesen, saját kádjában felöltözve, találták meg holtan Morrisont, szívelégtelenséget állapítottak meg halála okául.. Halála után sokáig konteók borzolták a kedélyeket: talányos miben halt meg ténylegesen, esetleg megölték, netán öngyilkos lett, de az is felmerült, hogy még él. A Pere Lachaise temetőben a mai napig sokan keresik fel sírját.
Méltatás
Egy nyughatatlan, többre érdemes fiatal, a 60-as évek zaklatott világának lenyomata: tiltakozás a háború és a fogyasztói társadalom ellen, a béke és a szabadság hirdetőjeként,.sajnos sötét hangulatban, alkoholizmussal és kábítószerekkel övezett, önpusztító, időnként önkívületi állapotban.
Hatása még 52 év múltán sem tagadható: több volt, mint egy lázadó énekes-dalszövegíró -”karizmatikus és kiszámíthatatlan színpadi személyiségként híresült el.” (atempo.sk) Hitt abban, hogy a pusztulást a zene és költészet túléli.
A legszebb mondat róla lélektársa és örök szerelme, Pamela Courson szájából hangzott el: “Te vagy a szépség és az igazság eleven felismerése.”
Emlékezzünk rá kedvenc dalával, Elvistől a “Baby,what you want me do”-val.