„Ha Rómában vagy, élj úgy, mint a rómaiak”
közmondás
Olyan szerencsés vagyok, hogy már több ízben lehettem az örök város helyszíni csodálója, így igazzá vált a fenti idézet: nem rohangálni és órákat sorban állni a kötelező látnivalóknál, hanem sodródni - római életérzéssel.
Kedves barátnőm születésnapjának méltó megünneplésére érkeztünk három napos villám-látogatásra. A booking.com által nyújtott elszállásolási lehetőségekből – szerintünk – a leges legjobbat választottuk: a TimeRoma Vatican szálláson ugyanis 3 percre voltunk a Szent Péter tértől.
Ideiglenes otthonunk
Egy elegáns, gyönyörű, míves bejárati kapuval ellátott, márványlépcsős épületben találtunk szépen berendezett, kényelmes otthonra. A fotó talán visszaad valamit ebből.
A Szent Péter térhez vezető oszlopokkal díszített sugárúton megállíthatatlan folytonossággal özönlöttek a zarándokok és a turisták.
Egy derűs és közlékeny argentin családtól közös reggelink során megtudtuk, hogy október 8-án 10 órától a Pápa köszönti a térre érkező, különböző nemzetiségű, emelkedett lelkiségű, ugyanakkor vidám embereket. Barátnőm születésnapján, így „pápai áldásban” részesülhetett!
Felemelő volt, ahogy a színültig megtelt téren békésen gyülekeztek a látogatók és heves éljenzéssel üdvözölték a beszédet tartó Leo pápát. Egy felhő sem volt a ragyogó kék égen, mintha az égiek ezzel jutalmazták volna a szépszámú gyülekezetet.
Barangolások Róma-szerte
Számomra az újdonság erejével hatott, hogy a Szent Péter tértől induló sugárút az Angyalvárhoz vezet. Korábban teljesen más oldalról csodáltuk meg a teret a Katedrálissal, az Angyalvárhoz külön alkalommal, már úton jutottunk el. Az Angyalvár tövében minden egyes ottjártunkkor ( négyszer vettük utunkba) más utcazenészbe botlottunk, hol elektromos gitárral, hol hárfával, hol elektromos hegedűvel játszott népszerű dallamokkal szórakoztatták a járókelőket. A Ponte S. Angelo gyalogos híd – csodálatos szobraival – hasonló élményt nyújt, mint a prágai Károly híd. A hídon átkelve a Corso Vittorio Emanuele-t veszi célba az ember, szebbnél-szebb épületeket látva, kis üzletek sokaságával találkozik. A Trevi szökőkúthoz elvetődve megállapítottuk, hogy esélyünk sincs a vizébe pénzdarabot dobni, mert olyan tömeg volt, hogy a szökőkútból mindössze a hatalmas márványszobrokat láthattuk. No, sebaj! Pénzbedobás nélkül is visszatérünk!
Ennyit láttunk belőle:
A Piazza Navona, a Pantheon ugyancsak számos látogatót vonzott, sodródtunk a tömeggel. Ugyancsak fárasztó volt a Via Corso-n való haladás is, a sétáló utca nem véletlenül csalogatta oda turisták ezreit. Csodás időben szívesen hömpölyög a turista! A nőket általában nem akadályozza meg senki és semmi, ha elhatározta, hogy vásárolni fog. Így volt ez a mi esetünkben is. Bár érdekes volt megfigyelni, hogy sokkal kevesebb vonzó holmival találkoztunk, mint három évvel ezelőtti látogatásunkkor. Persze ez korántsem jelenti azt, hogy üres kézzel jöttünk haza.
Habzsi-dőzsi
A szállásunkon egy szépen megterített nyolc személyes asztalnál együtt fogyasztottuk el bőséges reggelinket a fentebb már említett kedves argentin kétgyermekes családdal és egy mexikói párral. Jó volt kellemes beszélgetés mellett kezdeni a napot.
A napi 17.000 lépés megtétele közben teret kell hagyni a kulináris élvezeteknek is. Imádjuk az articsókát, így vagy római módon párolva vagy sütve falatoztunk belőle. Egy finom tésztaétel, változatos, friss salátával megkoronázva, ebédre - kihagyhatatlan!
Ebéd után jöhet a Gran Caffeterriában – melynek fotóját közzéteszem – a hamisítatlan olasz kávé sütivel megtámogatva. Délután a happy hour igénybevétele is megfontolandó – Aperol vagy Prosecco – pl. bruscetta társaságában bearanyozza a délután perceit.
Ez a csodás Gran Caffe:
Az esti vacsora egy találomra bizalmunkra ítélt étteremben – helyi pizzát falatozva buffala mozzarellával készített caprese salátával – szintén nem megvetendő élmény!
Gyorsan elrepült a három nap! Telve mesélnivalókkal és csodás fényképekkel sokáig emlékezünk majd az itt eltöltött, nyáriasan meleg, élménygazdag időre.
Megfontoljuk és gyakoroljuk a közeljövőben is a mondást: „Minden út Rómába vezet!”
