“Felfedezni annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát és közben arra gondolni, amire senki”
Prof. Szent-Györgyi Albert
Nagyon merész asszociáció összevetni Semmelweis Ignác munkásságát MIndszenty bíboroséval, pedig sok közös vonásuk van. MIndkettőre jellemző az elhivatottság, a rendíthetetlen, megszállott igazságkeresés, a kitartás, a segíteni vágyás.
A Mindszenty filmről már igyekeztem előzmény cikkünkben képet adni, most Semmelweis küldetését, szélmalom harcát ábrázoló alkotásra fókuszálunk.
Sajtóvetítésen jártam és egy lebilincselő, romantikus - történelmi filmet láttam a híres orvosról. Koltai Lajos grandiózus, nagy költségvetésű alkotása olyan magyar tudósról szól, akiről, mint az anyák megmentőjéről mindenki hallott. Tudjuk azt is, hogy mint minden felfedezés a gáncsoskodókkal való küzdelem tárgya, és a tudóst kortársai sokszor bolondnak vagy őrültnek nézik. Semmelweis gigászi szakmai küzdelme ráadásul szerencsétlen magánélettel társult, rejtélyes körülmények között egy elmegyógyintézetben halt meg mindössze 47 évesen.
Koltai a felfedezés gyötrelmes, de végül sikerrel járó folyamatáról alkotott filmet. Gárdos Péter 2022-ben megjelent “Semmelweis Ignác rövid boldogsága” c. regényét a szerző szintén filmre szánta, az elkészült trailer szerint inkább halálának körülményeire helyezve a hangsúlyt, sugallva, hogy az is bolond, aki zsenivé lesz Magyarországon. A 24.hu 2022. november 27-én idézett a könyvből, én nem bánom, hogy nem az ebből készített forgatókönyv valósult meg.
Koltai Lajos koncepciója a hőstett bemutatása, a Semmelweis-i munkálkodás, amit Semmelweis maga így jellemzett: “ Tanításom arra való, hogy megmentsem a feleséget a férj, az anyát a gyermek számára.”
Igen gyötrő lehetett belegondolni abba, hogy a szülész orvos maga az előidézője a tömeges gyermekágyi halálnak azzal, hogy az akkori időkben boncolást is végző orvos nem megfelelő kézmosás miatt hullaméreggel fertőzi meg az anyát. A klórmésszel történő bemosakodást a tudomány megcsúfolásának tartották, nem beszélve a körülményességéről. Emellett nyilvánvalóan az is okozta ezen felfogás elutasítását, hogy az orvosok többsége sértőnek találta, hogy tulajdonképpen gyilkosnak minősítik. A film azt is jól érzékeltette, hogy 1847-ben a forradalom előszobájában mekkora ellentét volt a az osztrák és magyar orvosok között.
Lessünk be a kulisszák mögé!
A film 55 napon át készült, 45 fokos melegben, 6-7 réteges, őszi-téli ruházatban, 150 statisztával. A jelentős állami támogatás miatt mód volt arra, hogy szerteagazó kutatómunka előzze meg e forgatásokat. sőt közben is minden jelentős mozzanatot szülész, kórboncnok illetve orvostörténeti szakértők ellenőrizzenek.
Koltai maximalista módon irányított, volt, hogy egy jelenet (klórmész “feltalálása”) 21 alkalommal került rögzítésre, de a nehézségek ellenére a főszereplők szerint Koltai konfliktusmentes, szeretetteljes légkört teremtett. Már a casting sem volt a szokásos, idegölő, néhány perc alatti “vagy sikerül vagy sem” kiválasztás. A két főszereplő karaktere megfogalmazódott a rendező fejében és Vecsei H. MIklós és Nagy Katica így beszélgetések, szövegelemzések során készülhetett a forgatásokra.
Vecsei elmondta, hogy egy igazi 1847-ben viselt kabátot hordott, és pl. egy olyan orvostechnikai eszközt is használhatott, melyet Semmelweis naplója alapján a forgatásra gyártottak le. Mindez segítette a beleélést a szerepbe.
A producer abba is beavatott bennünket, hogy a jelenetek jó része a Tűzoltó utcában készült.
A főszereplő nem éppen barátságos karakterének ellensúlyozására és a komplex emberi figura bemutatására egy fiktív szerelmi szál is bekerült a történetbe. A női főszereplő, Nagy Katica elmondta, hogy 3-4 hónap kellett ahhoz, hogy teljesen azonosulni tudjon fejben és lélekben Emmával. A karakter egyértelmű jellemzőinek megtartása a teljes filmen belül azért is nehéz feladat, mert a forgatás nem a történet sorrendjében zajlik, ő pl. a film utolsó, kirohanásokkal tarkított jelenetével kezdte a szerep filmbeli megformálását.
A film tartalmaz néhány hollywood-os elemet: pl. Semmelweis sármos megjelenése, fiatalos temperamentuma eltér a valódi Semmelweisétől, és a film befejezése is a szerelem beteljesülésével hajaz az amerikai romantikus filmekre. De szerintem mindez persze semmit nem von le a film élvezhetőségéből!
Néhány vallomás a főszereplőktől
Vecsei H. MIklós: “Semmelweis hivatását többre tartotta, mint a saját életét. A rábízott anyák és csecsemők halála miatt érzett tehetetlenség mozgatta. Én ezzel a karakterrel tudtam azonosulni… A közös munka során nagyon is megszerettem Semmelweist, és megértettem, hogy ő jóval több, mint és. Ezért mindent, ami bennem volt, odaadtam azért, hogy azzal a lélekkel szülessen meg, amit megérdemel.”
Nagy Katica: “Az egyszerűség, a nyersesség, az érzékenység erővel párosítva. Nem vagyok egy törékeny baba alkat, mégis szerethető hatást keltek. Szerintem ezt kereste ő (Koltai Lajosra utal) Emmában.” És jól gondolta! A nézők az USA-ban szerették, “intenzív, mélyenszántó élményben “volt részük. Remélhetőleg itthon is ugyanolyan népszerűségnek örvend majd a film.
Kritikák
Mint mindig, van dicsérő és fanyalgó belőlük.Lássunk néhányat!
“Egy percig sem unatkoztam Goda Krisztina (megítélésem szerint kiváló) dramaturgiájának köszönhetően” (Nők lapja)
“Kellemes és szórakoztató a cselekmény ezen hullámzása és folyása, mely maradéktalanul kihasználja és kiérdemli a két órás játékidőt.” (Femina)
“Elvárások nélkül akár élvezhető is a Semmelweis film” (Jó blog)
“Történetvezetésben, karakterekben, filmnyelvi eszközökben meg sem próbál autentikus lenni. Minden mozzanat centire kiszámítható, a beleerőltetett romantikus szál sokkal nagyobb teret kap a kelleténél, a figurák pedig nem érdekesek.” (Pulliwood)
A filmet már csak azért is látni kell, hogy eldöntsük: bele tudjuk-e élni magunkat ebbe a feszesen hömpölygő, sok tanulságot hordozó, romantikus szállal átszőtt történetbe.
Csütörtöktől irány tehát a mozi!
