Kulturális ÉlvezetekNot Only For Sexagenarians

Egy különc festőzseni, aki a teljes művészettörténet örököse volt

A paiter genius, who was the inheritor of the whole art history

2023-04-10 18:05:48

„Ez a költő, aki ecsetjével verseket festett”

Kosztolányi Dezső - Gulácsyról

 Kárpáti Aurél szerint „szinte valószínűtlen ember volt… Úgy hatott, mint a testet öltött anakronizmus.”

Ki ez a szerepjátékaiban is önazonos művész-géniusz?

Gulácsy Lajosról, a XX. század elejei művészetének remekműveket alkotó alakjáról beszélünk. Az MNG életműkiállítást mutatott be Gulácsyról (2023. április 7. és augusztus 27 között), és az ugyancsak különleges , rendhagyó másik festő óriás, Csontváry Kosztka Tivadar alkotásaiból is tárlatot rendez – szinte egyidőben az előbbivel – a Szépművészeti Múzeum. (2023. április 14. és július 16 között.) Hasonlóságaikat majd egy másik cikkben érintjük, megnézve a Csontváry kiállítást.

Bár sok mindent megtudtunk a sajtómegnyitón Plesznivy Edit kurátortól, Gulácsy sajátos személyiségének bemutatására Kadarkai Endre: Felfelé zuhanás c. podcastjában nyújtott számos magyarázó adalékot.

Kelen Anna művészettörténésztől megtudható, hogy Gulácsy apja első feleségétől két gyermeket vitt Gulácsy anyjával kötött második házasságába. Gulácsy anyja – 5 abortusz után – hozta világra fiát, akit önállóságától még felnőtt korában is megfosztva, majomszeretettel szeretett. Zsarnokoskodó anyjára jellemző volt, hogy elüldözte a házból férje korábbi házasságából származó gyerekeit, amit Gulácsy csak felnőtt korában tudott meg, meglehetősen neheztelve anyjára.

A mérnök apa elszegényedett, így a család nélkülözésben élt. Az egzisztenciális szorongás mellett a túlszerető anya mély nyomokat okozott a festő lelkében, nem tudott felnőni és a nők csak ábrándjaiban éltek.

Mindez hozzájárult ahhoz, hogy Gulácsy párhuzamos valóságokba képzelte magát, és ehhez teátrálissá, örök performance-szá alakította életét. Volt firenzei lovag, velencei márki, Shakespeare-i hős, piperkőc rokokó gavallér, spiritualista mágus. Jelmezes szerepeit képein is megörökítette.

Az egész művészettörténet örökösének vallotta magát. Mindössze két évet töltött akadémikus tanulással rajziskolában. Többek között Velencében, Firenzében, Genovában, Comoban festett – múltba fordultan – németalföldi, reneszánsz, pre-raffaelita műveket, melyeket másolt, de úgy, hogy saját egyéniségét is belevitte a képekbe. Műveiben jelenvolt a szimbolizmus és a szürrealizmus is.

Sokszínűsége megmutatkozott irodalmi tevékenységében is – verseket, novellákat, műkritikákat, sőt egy regényt is írt, és ezek mellett színházi díszleteket tervezett. Igazi autodidakta polihisztor volt.

Életét beárnyékolta az I. világháború, kitörésével berobbant lappangó skizofréniája, hallucinációk, téveszmék gyötörték. Dr. Németh Attila pszichiáter szerint a betegsége első kitörése még nem befolyásolta kreativitását. Transzállapotában szürrealistának is nevezhető festményeket alkotott 1914. és 1919. között, de a Tanácsköztársaság után még 13 évig élt, de kommunikációra sem volt már képes. Csupán néhány szót mormolt maga elé, aranysárga köd, Lepkeszárny kisasszony. Valószínűleg egy fertőzés következtében vesztette életét.

Festészetéről

Egyik szemével a káprázatot kereste, míg a másikkal a valóságot pásztázta. Így ír erről a kiállítás beharangozója: „Kiállításunkban is az életműnek ezt a kettős karakterét szeretnénk hangsúlyozni: az álmok és hangulatok világát, az általa teremtett Na’Conxypan országának humoros, kedves lényeit, ugyanakkor a természetet szenvedélyesen figyelő művész finom tájképeit és mély emberismeretről tanúskodó rajzait a mindennapi élet egyszerű alakjairól.”

A tárlat 15 szekcióban vonultatja fel a művész különleges alkotásait – helyet kapnak az önarcképek, a Dante kultuszra összpontosító művek, a rokokó hangulatok és egy sci-fiszerű álomvilág, Na ’Conxypan figurái egy általa létrehozott halandzsa nyelvvel.

Az égi és földi szerelem kompozíciói talán a legismertebb, hamisítatlanul rá jellemző festményei. A Varázslat, a Dal a rózsatőről, a Rózsalovag – rögtön elénk varázsolják nem mindennapi csodáit.

Néhány titok

Erdélyiné portréját sokan hamisnak tartották. Plesznivy Edit kurátor elmondta, hogy komoly diagnosztikai vizsgálat után megállapították, hogy a festmény arcát átfestették, melltől lefelé a festmény kétségtelenül Gulácsy keze nyomát hordozza. De ez nem meglepő, mert Gulácsy még saját magát is „hamisította.” Ennek jó példája, hogy miután műveihez gyermekeiként ragaszkodott, előfordult, hogy a műgyűjtőnek a saját képéről készített másolatot adta el.

A Rococo Concerto-nak különös története van. Ez az egyik nagyméretű képe, melyet 1916-ban három részre művészetét idézik fel szabdalt, a középső rész eltűnt. A kiállításon a két megmaradt részt csodálhatjuk meg: a Rózsalovagot és az Ópiumszívó álmát. Ez utóbbi átfestése már a betegség elhatalmasodásakor  történt – szürrealista vonásokat hordozva: zavaros, víz alatti gombák mutatják a beteg pszichózisát.

A leginkább megindító festményt Budai Rita: Ugorj a képbe! c. elemzése viszi igazán közel a nézőhöz. A két címet is viselő kép – A Varázsló kertje, illetve Varázslat – két reneszánsz szerelmese a virágzó ágak által átölelve finom érzékiséggel közvetíti az egymásba feledkezést. A férfi nemes arcélében sokan a Gulácsy által csodált Dantet vélik felfedezni, míg a mediterrán szépség Beatricet idézi. A mélységesen emberi, romantikus szerelem másik eklatáns példája a Paul és Francesca, mely szintén a gyengéd összefonódást testesíti meg.

A kiállítás utolsó terme: hófehér, művészeti alkotásoktól mentes. Megdöbbentő és megható. Csupán néhány Gulácsy által ismételgetett szót örökítenek meg a bezártságot, egyedüllétet és a pszichés betegséget megtestesítő szavak. Megrendülésünket enyhítendő fülünkbe csengenek Juhász Gyula szavai: „De mint Ophéliáé, az ő tébolya is szép volt. Dalolva merült el az örvényben, és virágokat hintett a habok közé.”

A kiállítás több látogatást is megér. Különösen érdemes felfedezni a kísérőtárlatot, melyben a művész és tanítványa, Fáy Dezső, valamint író barátjuk, Keleti Arthúr művészetét idézik fel 120 kiállított műtárgy által.

Zárásként a számomra legkedvesebb képével indított videó:


 


 

DrKónya Judit


Sixties.hu