Felelős kutyatartás 2

„Autót sem veszünk úgy, hogy nincs meg a jogosítványunk. A kutyához is ugyanígy vizsga kellene.”

Csányi Vilmos

Felnőtt kutya vásárlása és örökbefogadása előtt ugyancsak érdemes magunknak feltenni a Brunner-Stall írópáros által javasolt kérdéseket:

1. „Kapcsolatba tudunk-e lépni az előző tulajdonosával?
2. Van-e valamiféle írásos anyag arról, hogy miért kívánják eladni vagy örökbe adni a kutyát.
3. Biztosak lehetünk-e abban, hogy előző gazdája nem azért akar megszabadulni tőle, mert agresszív vagy romboló természetű az állat?
   (Ez nem mindig kizáró ok, mert „szeretetteli figyelem és megfelelő, szófogadásra irányuló nevelés, fegyelmezés megszüntetheti a rossz szokásokat.”) Megjegyzés: Kezdő kutya-gazdik – véleményem szerint – ne vállalják fel az állat „idomítását”, az csak gyakorlott „falkavezérnek” ajánlható!
4. Szobatiszta?
5. Barátságos, kedves? Mutat érdeklődést leendő gazdája iránt?
6. Ha gyerekek közé szánjuk, vajon gyerekek között nőtt-e fel?
7. Részesült-e megfelelő orvosi ellátásban? Rendelkezésre állnak dokumentumok (oltási könyv) ennek igazolására?
8. Széklete szilárd állagú?
9. Szeme tisztán csillog és váladékmentes?
10. Füle és orra váladékmentes?
11. Bundája tiszta, szőre fényes?
12. Légzése szabályos, köhögés-, lihegés,- zihálásmentes?
13. Fizikailag egészséges? (Vagyis bénultság, sántaság, gyöngeség sehol sem tapasztalható rajta.)”

A szerzők azt javasolják, hogy ha akár egyetlen kérdésre is „nem” a válasz, gondoljuk át alaposan a vásárlást vagy a befogadást.

Mielőtt magunkhoz vesszük a kutyust, barátkozzunk meg vele, szánjunk rá elegendő időt. Vigyük el állatorvoshoz és kérjük ki a véleményét! Ne féljünk a menhelyről kihozott kutyáktól, hiszen legtöbbször az oda-kerülésük oka gazdájuk hibája és nem megfelelő nevelése, amin gondoskodással, odafigyeléssel és szisztematikus neveléssel javíthatunk és „kiváló házi kedvenc” lehet belőle.

Legközelebb a problémás helyzetek megoldásához adunk hasznos tanácsokat.

Addig gyönyörködjünk egy szép felnőtt kutya fotójában: