„Sosem tanítottak festeni, magam akartam megtalálni az utamat”
Amrita Sher-Gil
Igéző, nagy sötét szempár, gyönyörű mosoly, sugárzó érzékiség – még akkor is figyelemre méltó nő lett volna, ha nem társult volna kinézetéhez földöntúli tehetség és humanizmus.
Ki ez a vonzó hölgy?
Amrita Sher-Gil, „India kincse”, a világ XX. századi képzőművészetének briliáns, magyar anyanyelvű festőnője. Járitz Józsáról írt cikkemben már említést tettem a barátságukról és közös szakmai múltjukról, de úgy gondoltam, hogy ennek a világhírű alkotóművésznek egy külön cikket kell szentelnem.
Az internet tele van vele kapcsolatos videókkal, de lényét és művészetét Szunyogh Szabolcs: „Amrita Sher-Gil – Egy magyar festőzseni szenvedélyes élete” c. könyvéből lehet olvasmányosan megismerni.
Művészetét érdekessé teszi, hogy anyja magyar és életének első 8 évét Magyarországon tölti, sőt később a Járitz Józsával való barátsága idején megörökítik, ki-ki saját stílusában, a Munkácsy által megfestett vidéki tájat.
Különleges család – különleges gyermekévek
Amrita édesanyja, Gottesmann Mária Antónia, aki Mici néven került be a „történelembe” , egy kikeresztelkedett, gazdag, beregszászi zsidó család szülötte, nagy tehetségű énekesnő, hiszen Puccini tanítványa volt. Sőt a rossz nyelvek szerint a zeneszerző szeretője is, akit Puccini felesége elüldözött férje közeléből. Kalandot keresve elszegődött egy pandzsábi hercegnő mellé társalkodónőnek, aki éppen a simlai rádzsához, Észak-India Simla városának trónörököséhez készült feleségül menni. De Mici elorozta a jóképű, gazdag és művelt Umrao Sher-Gilt menyasszonya mellől, és hozzáment feleségül Budapesten. Umrao csillagász, nyelvész, fotográfus, igen nagy tudású és szelíd szikh férfi, aki vallásánál fogva mindenkit szeret, legyen az, hindu, muszlim, zsidó, keresztény. Ha ez még nem volna elég, Umrao Viktória királynő barátja, Lev Tolsztoj követője volt, aki Petőfit hindi nyelvre fordította.
1913. január 3o. napján megszületett Amrita, aki gyönyörű indiai nevet kapott a magyar Dalma mellé. Neve ugyanis az örök élet és az időtlen szépség indiai istennőjéről származik. Sajnos az örök élet csak művészetében jelenhetett meg, mert 28 éves korában – máig tisztázatlan okból – meghalt. Édesanyja a gyász következtében öngyilkos lett, apja megnémult.
A Sher-Gil házaspár budapesti Szilágyi Dezső tér 4. alatti szalonjában olyan nagyságok fordultak meg, mint Bartók Béla, Jászai Mari, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes.
Umrao India függetlenségéért síkra szállt, ezért megfosztották vagyonától, nem térhetett haza. Az első világháborút Dunaharasztiban töltötték. Amrita magyar anyanyelvűként anyjától verseket és népdalokat tanult. 1921-ben visszaköltözhettek Simlába. Amrita komolyan rajzolni kezdett és mindenkit elvarázsolt bámulatos tehetsége. Nagybátyja, Baktay Ervin unszolására a család Párizsba költözött Amrita művészeti taníttatása végett.
A bohém párizsi évek
Amrita élte a párizsi művészhallgatók vidám és gondtalan életét. Szorgalmasan tanulmányozta ugyan kora festészetének nagyjait, de mindig saját útját járta, nem hagyott beleszólást művei elkészítésébe. És milyen jól tette! 20 évesen már a Grand Salon legfiatalabb tagja lett, ami ázsiaiként és nőként csoda számba ment. Ekkor készítette a „Fiatal lányok” c. tradicionálisnak nem mondható, zseniális festményét, mellyel aranydíjat nyert. Olyan nagy sikerrel robbant be a köztudatba, hogy Modiglianival, Chagallal és Braque-kal együtt említik nevét.
Vissza Indiába
Tudta, hogy Indiában tud igazán kiteljesedni, ezért visszaköltözik oda. Legkiforrottabb műveit a hétköznapi indiai élet , a nyomor megörökítésével készíti, ötvözve az európai szellemű festészetet az indiai hagyományokkal. Képei legalább annyira különlegesek, mint a mexikói Frida Kahlo-éi. Ez időszak alatt készült művei alapján a szomorú szemek festőjének is nevezhetnénk, mivel képein melankolikus, többségében női, tekintetek a beletörődést, a kilátástalanságot tükrözik. Ugyanakkor tekinthetünk rá úgy is, mint az elfeledett álmok festőjére.
Milyen ember volt Amrita?
Humanista, a női egyenjogúságért küzdő, szenvedélyes, szíve szerint élő és szexuálisan túlfűtött. Egzotikus megjelenése vonzotta a férfiakat és a nőket. Nem törődött a kritikákkal, saját útját járta mind művészetében, mind magánéletében. Nyitott házasságban élt első unokatestvérével, Dr. Egan Viktorral. Rendkívül művelt volt, 5 nyelven beszélt. Ady költészete annyira elbűvölte, hogy a világ legnagyobb költőjének tartotta.
Művészete
Ars poeticaja szerint a művészet célja az absztrakt szépségből élményt varázsolni a vonalak, formák és színek segítségével. A festés spirituális szükséglete volt, a színek utáni „étvágya” hasonlatos Gaugain képeihez, de számomra festményei több érzelemről tanúskodnak, nőisége, érzékenysége, empátiája átüt szebbnél-szebb alkotásain.
Nem hiába lett „India kincse”, műveit nem engedik ki eladásra az országból. Amritát a világ 5 legnagyobb, XX. századi festőművésznője között tartják számon.
Milyen szerencsénk van: 2026. október 15-től az MNG-ben megcsodálhatjuk művészetét!