„A színház az emberi lélek műhelye”
Latinovits Zoltán
Már megint egy emlékezetes színházi este: a „Teltház” c. darabot láttam a Játékszínben.
Vannak olyan sokoldalú színészek, akik képesek több karakter bőrébe bújni úgy, hogy a színpadon néhány perc vagy akár a perc töredéke alatt hitelesen átlényegülnek.
A magyar színjátszásban 1962. szeptember 20-án, a „Három testőr”-ben, Sinkovits Imre a narrátori szerep mellett 18 különböző mellékszerepben brillírozott, szellemesen, ötletesen, elementáris erővel ábrázolva azokat.
Csányi Sándor: Hogyan értsük félre a nőket?” c. egyszemélyes előadásában 8 szerepben szórakoztatja a közönséget.
A pálmát 40 karakter felvillantásával Nagy Sándor viszi el Sam Pelicowski és 39 másik figura megformálásával.
Néhány szó a darabról
Írója, Becky Mode, amerikai drámaíró és forgatókönyvíró nemzetközi áttörést elért darabját a „Fully committed”-et ( Magyarországon: Teltház címmel megy) 1999-ben mutatták be először az Off-Broadway-n. 2000-ben a Time magazin az év 10 legjobb darabja között a 4. helyet érte el, így átkerült a Broadway-re, ahol 112 alkalommal játszották.
A Broadway-en a főszerepet Jesse Tyler Ferguson, a Modern család sitcom sztárja alakította – hangos elismeréssel. A kritika kiemelte elképesztő állóképességét és technikai fegyelmét, komikus vénáját és precizitását. ( The New York Times) Elnyerte a Drama Desk Award-ot, a Kiemelkedő egyszemélyes alakítás díját.
Az alaphelyzetet néhány mondatban össze lehet foglalni: adva van egy színészi babérokra hajtó, munkanélküli színész fiatalember, Sam, aki New York legfelkapottabb éttermében kénytelen telefonos asztalfoglalásokat intézni megélhetése érdekében, várva az eredményes castingokat.
A poén: az egyszemélyes darabban Samnek kell eljátszania a vele telefonos kapcsolatba lépőket, így pl. a színházi ügynököket, a celebeket, a kollégáit, a főnökét és az édesapját.
A vígjáték társadalomkritikát és korrajzot is bemutat a luxusban élők gasztro-őrületéről és az őket kiszolgálni kényszerülők szegénységéről.
Érdekességek az 1999-es Off-Broadway és a 2016-os Broadway változat között
1999-ben még a klasszikus újságírói kritikákkal fenyegetőztek a sikertelen asztalfoglalók, míg 2016-ban már a Yelp és a Tripadvisor lett az elrettentés szimbóluma.
Az asztali telefon mellett Sam szimultán zsonglőrködhetett a saját IPhonejával és a belső kommunikáció telefonjával is.
A gasztro-kultúra is hatalmasat változott: a francia bisztróhangulatot felváltotta a sznob, fine-dining kigúnyolása olyan szürreális fogásokkal mint a „folyékony csirke-gömbbe zárt, nitro-fagyasztott libamáj-forgács”. A séf szerepe is más lett, egy istent játszó diktátorként irányítja az üzletet.
Vicces, hogy 2016-ben Naomi Campbell-t Gwyneth Paltrow váltotta fel a hírességek között, akik szinte lehetetlen asztalfoglalásokkal környékezik meg Sam-et. ( A Teltház-ban Scarlett Johansson a celeb, de asszisztensét itt is Bryce-nak hívják.)
Az írónő átdolgozta a korábban még elfogadott etnikai sztereotípiákat, inkább annak a szakadéknak a bemutatására koncentrált, ami a luxizó elit és a minimálbérből nyomorgó túldolgoztatott emberek között fennáll.
Nagy Sándor alakításáról
Ahogy Fergusont virtuóz energiabombának titulálták, ettől semmiben nem maradhat el Nagy Sándor sem.
Eszeveszett tempó, káosz és kapkodás, másfél óra szakadatlan mozgásban, hiszen a telefonok megállás nélkül szólnak. Mindenki – az arab sejktől a japán turistán át a celebekig – asztalt akar, lehetőleg azonnal. Mindeközben Samnek törődni kellene karrierjével, ápolnia kellene kapcsolatát beteg édesapjával.
Nagy Sándortól nem állt messze ez a rendkívüli kvalitásokat igénylő feladat, hiszen ebbéli tudását már próbára tette az „ Egyszer három néha négy” c. bohózatban, amikor is a Madách Színházban 10 éven át egyetlen este alatt egy négyes iker karakter bőrébe kellett bújnia, más hanghordozással, járásmóddal, gesztusokkal, akcentusokkal. Ott is fantasztikus volt. Sőt a Veres 1. színházban meg is rendezte az előadást Mohai Tamás főszereplésével.
De 40 karakter az iszonyú kihívás fizikailag, memóriailag, és színészileg is, főként úgy, mindenféle kellék, jelmez nélkül sokszor a perc törtrésze alatt kell átváltozni. Az alakítás nagyságát az is aláhúzza, hogy a jellegzetes beszédhibákat és akcentusokat is megjeleníti anélkül, hogy kicsúfolná az adott személyt.
Az előadás rendezője így jellemzi a színészi munkát:
„Pályafutásom során nem találkoztam még ilyen nehéz színészi feladattal. Ez a darab speciális képességeket igényel karakterjátszásban és koncentrációban is, a gyors személyiségváltások elképesztő agyi teljesítményt kívánnak meg az előadótól. Közel negyven hangon szólal meg, ráadásul a hangokhoz más-más figurákat kell megjelenítenie – és mindezt vígjátékhoz illő könnyedséggel.”
A deszkavizio.hu szerint – a külföldi neten látható produkcióktól eltérően – Nagy Sándor beleveti magát a karakterábrázolásokba, míg a többi külföldi verzió inkább csak a párbeszédek humoros voltára fordít figyelmet.
A jól elkapott figurákkal megidézett helyzetkomikumok közül számomra a legbravúrosabb a szerelmeskedő pár igazán humoros egyszemélyes megjelenítése.
Ami Nagy Sándor sokszínű színészi nagyságát mutatja, az a Sam által halálos beteg édesapjával folytatott megható párbeszédje: itt tényleg láttuk a köhögési rohamokkal küzdő, beteg öregembert, aki vágyik arra, hogy talán az utolsó karácsonyát fiával töltse és a lelkiismeret-furdalással küszködő fiát. Mélyen átéreztük a jelenet drámaiságát, de mindezt egy azonnali, humoros helyzet oldja fel.
A Teltház nemcsak a darab címében az, valóban mágnesként vonzza a nézőket ez a fergeteges előadás.
Remélem, hogy a művészeti díjakat odaítélők figyelmét is felkelti Nagy Sándor művészi teljesítménye, és mint a Broadway-n Ferguson-t, őt is díjazzák bravúros, sokoldalú munkásságáért.
Ferguson alakítása - mimikában - egy rövid videóban: