„Az emberi test mozgásra termett.”
Thomas Pfeifer
Az idézet igaz, de mi a helyzet, ha a mozgás nehézségekbe ütközik? Majd látni fogjuk, akkor is mozogni kell, de nem mindegy, hogyan.
Térdízületi problémában jó néhányan szenvedünk, a lakosság 90%-a. Nálam ez egy régi sportsérülés maradványa, de számos oka lehet a térdfájdalomnak.
Sok ismeretterjesztő könyvet olvasok e tárgyban, és lecsapok az interneten is a tudományos igényességű cikkekre.
Thomas Pfeifer:”Ha két csont találkozik” c. könyve végre tisztába tette a fejemben az artrózis és az artritisz különbségét.
Világítsuk meg mi is ezt a két fogalmat Pfeifer ortopéd doktor segítségével!
Könyvében a fejezet cím is beszédes: „Artrózis és artritisz: két nagyon különböző testvér.” Annyi közös bennük, hogy mindkettő ízületi fájdalommal jár.
A köznyelv solszor csak reumának titulálja ezeket. Az artrózis általában mechanikus elhasználódás miatti ízületi kopás, míg az artritisz (reuma) „gyulladásos kötüszöveti rendszerbetegség, amely elsősorban az ízületeket érinti.”
A mű táblázatos formában adja közre az eltéréseket, mi most néhány jelentős tényezőt emelünk ki ezekből:
Míg az artrózis az ízületi porcokat és csontokat érinti, az artritisz a test összes kötőszövetét, a porcot is. Az artrózis sokszor észrevétlenül fejlődik ki, és általában a térd vagy a csípőízületet érinti, az első lépéseknél un. indítási fájdalmat okozva, de esténként és terheléskor is fáj. Egyéb szervek viszont nem érintettek.
Az artritisz hirtelen, napok alatt fejlődik ki, gyulladásra utaló jelek mellett ( kivörösödés, duzzanat, általános betegségérzet), gyakran több ízületet egyszerre érint, beleértve a kis ízületeket is (pl. kézujj). Reggelente és nyugalmi helyzetben fáj a legjobban, de tulajdonképpen állandó fájdalommal jár. A tüdő, a szív, a szem, a bőr, a nyál- és a könnymirígyek is érintettek lehetnek.
Mi okozza?
Az artrózist mozgáshiány, túlterhelés, túlsúly, sportsérülés idézi elő. Az én esetemben egy kis mértékű porcleválás és a harántboltozat süllyedése miatti nagy mértékű terhelés okozza a porckopást. A korosodás önmagában nem oka ennek a betegségnek!
Az artritiszre genetikai hajlam, a dohányzás és a táplálkozás adhat okot.
Mit tehetünk, mi magunk?
Az artrózis életmódváltással, ízületkímélő mozgással, a túlsúly megszüntetésével kedvezően befolyásolható.
Az artritisz esetében gyógyszer-kombinációkat alkalmaznak a gyulladás megszüntetésére. Emellett természetesen a dohányzást abba kell hagyni és meg kell változtatni a táplálkozási szokásokat is. Mivel az artritisz a lakosság 1%-át érintő, komplex betegség, az artrózis 90%-ot érint ugyan, de kevésbé összetett.
A továbbiakban a térd- artrózissal, azaz a porckopással foglalkozunk.
Az artrózis lefolyását Pfeifer doktor 4 fázisban írja le:
Kezdetben tünetmentes is lehet a porckopás (kivéve a sportsérülés esetében), de már ilyenkor fellazul a porcréteg és csökken az elaszticitás.
A már észlelt tünetek jelentik a második fázist. Ilyenkor a súrlódás, kattogás, ropogás érződik a térdben, a sérült porcfelszínek nem csúsznak egymáson, hanem dörzsölődnek. A szervezet a kisebb súrlódás következtében leszakadt porcsejteket eltünteti gyulladási reakcióval, de a nagyobbak ott maradnak, sőt mozgáskor be is csípődhetnek az ízületi résbe. Az ízület bedagad és fáj, víz termelődik benne.
A harmadik fázisban a térd terhelésre már jelentősen fájhat, ilyenkor már a csont is deformálódik, kinövések jönnek létre rajta, kímélő tartás alakul ki, az izom leépül. A kímélet következtében inkább a másik térdünket terheljük, így az is károsodhat.
A negyedik fázisban az ízület már nyugalmi állapotban is fáj, az ízület megmerevedett.
A jó hír
A második fázisban már tehetünk valami hatásosat: hősies bemelegítéssel kezdjük a napot. Emellett a gyógytornának a belső comb megerősítésével fantasztikus hatása lehet. Jó dolog a nordic walking, az úszás és a sífutás is. A harmadik fázisban - ha megvárjuk ezt az állapotot – artroszkópos műtéttel eltávolíthatók a kinövések.
Pfeifer doktor figyelmeztet: ne várjuk tétlenül a negyedik fázist, mert akkor már a zokninkat sem tudjuk egyedül felhúzni! Ekkor már csak a térdprotézis segíthet. Ahhoz, hogy operálhatóak legyünk, és elkerüljük a komplikációkat és szövődményeket, szükséges a szervezet egészséges állapota.
Mit tehet értünk az orvos?
A hialuronsavas feltöltés
A hialuronsav egy erős vízmegkötőképességű cukormolekula-lánc, amivel az ízületek kenése javítható, sőt a szervezetet saját hialuron-termelésre ösztönzi.
Néhány hete – a gyógytorna mellett – az alábbi feltöltési változatok közül választhattam a szakrendelőben: 3 alkalmas hialuronfeltöltés kb. 10.000 Ft áron, 1 alkalmas hialuron és más alkotóelemekkel kombinált megoldás 31.500 Ft áron, és egy nagyobb dózisú hialuront tartalmazó, egy alkalmas változat kb. 60.000 Ft-ért. A doktor úr nekem a 2. változatot ajánlotta, amit elfogadva fájdalommentesen lezajlott a beinjekciózás. Semmiféle fájdalmat nem éreztem utána sem, sőt a kedvező hatásokat is érzem. Bízom a hosszabb távú ( 1 éves) hatásban.
A PRP- vérlemezekkel dúsított plazmakezelés
Az öngyógyítást elősegítő terápia igen egyszerű: levesznek vénás vért, centrifugálják, azaz a növekedési faktort tartalmazó trombocitákkal koncentrátumot állítanak elő, majd az érintett ízületbe injekciózzák. Ez akkor is segíthet, ha a porcréteg teljes mértékben eltűnt vagy az ízület elpusztult, és a hialuronsav már nem hat, de a páciens még nem áll készen egy protézisműtétre. Sajnos a hatás max. 1 évig tart.
Étrendkiegészítők
Az American College of Rheumatology a kondroitin és a glükozamin szulfátot (NEM kloridot!) ajánlja. A hatást úgy ellenőrízték, hogy csekély dózisú radioaktív sugárzással kezelték a szereket és csontszcintigráfiával állapították meg, hogy az anyagok ténylegesen lerakódtak a porcokon.
Artroszkópia
Én is halogatom ezt a sebészeti beavatkozást, pedig két kis bemetszés mellett bekukucskálnak az ízületbe, kitakarítják, kisimítják a porcokat és leszedik csontkinövéseket. Az elszakadt keresztszalagokat pótolják, vagy ha instabil – stabilizálják, a porctöredékeket visszarakják a helyükre, a meniszkusz hosszanti szakadását megvarrják. Egyszóval a diagnosztizálás mellett fontos kis invazív beavatkozásokat is elvégeznek.
Protézis
Sokunknak rosszul hangzik a mesterséges ízület beültetése. Régen max. 15 évre szóltak ezek az implantátumok, és ezért nem alkalmazták olyan betegeken, akiknek a várható élettartama ezt meghaladta. Ma ezt az álláspontot a tudomány nem osztja. Az alapanyagok minősége javult, és ez a felismerés is szerepet játszik a korábbi életkorban való operálásban, hogy a nem használt szövet elsorvad, így az izmok, inak és szalagok is, az ízületi tok pedig összezsugorodik. Pfeifer tapasztalata, hogy a mesterséges ízület meghosszabbíthatja az ember életét, mert újra lehetővé teszi a mozgást, erősítve ezzel a szív- és érrendszert.
Most – körbejárva a témát - nem maradt más hátra, mint térdünk megóvása érdekében szakemberhez fordulni. Az ízületek állapotát akkor is érdemes ellenőriztetni, ha még nem érzünk problémát mozgásunkban.
Egy jó kis erdei biciklizés gyógyír a térdeknek:
