Boldogság

Szeretetnyelv-tanfolyam 2.rész

2020-07-09 10:42:25

„Annyi dolgunk van... de szeretni mindig érjünk rá!”

Vámos Robi

Ahhoz, hogy ráhangolódjunk gyermekünkre, és megtanuljunk úgy szeretni, hogy érezze – az alábbi 5 szeretetnyelvet kell megismernünk. Külön cikkben írunk majd arról, hogyan ismerjük fel elsődleges szeretetnyelvét.

Első szeretetnyelv: testi érintés

A legegyszerűbb kifejezésformája a szeretetnek, mert szavak helyett beszél. A puszikon, simiken, ölelésen kívül a gyermek hátának, vállának megpaskolása, fejének, karjának megcirógatása is a szeretet megnyilvánulása.

A csecsemő és kisgyermekkori érintés, babusgatás nagyon fontos a gyermeki fejlődéshez. Tévedés, hogy a fiúk babusgatása elnőiesíti őket: éppen ellenkezőleg, szeretettankjuk feltöltésével egészséges önértékelése és nemi identitása alakul ki.

Iskoláskorban sem szabad elhanyagolnunk ezt az igen kézenfekvő szeretet-megnyilvánulást. Az iskolába indulás előtti ölelés az egész napos lelki egyensúly megőrzés fontos eszköze. A hazaérkezéskor pedig feszültség-levezető, elkerülhető vele, hogy „ne kelljen lármásan, féktelenül és kétségbeesetten magára vonnia figyelmünket.”

A testi érintés elsődleges forrása: a játék. Az együtt-kosarazás vagy focizás kiválóan alkalmas szeretetünk kifejezésére. A kötet szerzői felhívják a figyelmet egy jelentős tényre: azoknak a lányoknak, akiknek a kapcsolatteremtésben a másik nem vonatkozásában problémáik vannak, arra vezethető vissza, hogy édesapjuk nem fejezte ki rendszeresen szeretetét, így női mivoltukban nem érzik magukat értékesnek. Az apa nélkül felnövő lánygyermekek „pótpapában”, nagybácsiban, nagypapában is lelhetnek „segítőtársra”.

Sokan – teljesen tévesen – azt gondolják, hogy ez a szeretet-kifejezés szexuális zaklatásnak tűnhet. A gyermekek szexuális indíttatás nélküli, szeretetteljes megölelése, testi érintése még a serdülőkorban is fontos: „a gyermek fejlődésének minden szakaszában helyénvaló és szükséges, hogy szülei szeretetét a testi érintésen keresztül is tapasztalja.”

Második szeretetnyelv: elismerő szavak

A dicsérő, bátorító szavak azt fejezik ki, hogy „Fontos vagy számomra!” Ezek a szavak „olyanok, mint a langyos tavaszi eső – a gyermek lelkét öntözik, biztonságérzetét és önértékelését táplálják.” Pedig sokan követünk el pillanatnyi feszült idegállapotunktól vezérelve bántó, sértő szavakat. Ez mélyen bevésődik a gyermek tudatába, és komoly gondokat idézhet elő az önértékelésében. Ha kicsúszik néha bántó kifejezés a szánkon, ne szégyelljünk bocsánatot kérni érte!

A szeretet és a dicséret kéz a kézben járhat, de nem azonos fogalmak. A szeretet annyit jelent: elfogadlak olyannak, amilyen vagy. A dicséret magatartásért, cselekedetért, teljesítményért jár, melyben a gyermek tudatos döntésének is helye van. A dicséretnél mindig fontos, hogy hiteles legyen, arányos a tettel, amiért elhangzik. Ha csak úgy odavetjük: „Ügyes vagy!” vagy fantasztikusnak titulálunk egy átlagos teljesítményt – nem hangzik őszintének és indokoltnak, ezzel becsapjuk a gyereket.

A bátorítás

A szavakkal való ösztönzés igen fontos: új és új dolgok tanulására serkent. Az emberi kapcsolatokban az egymás figyelembevétele, a másikra összpontosított figyelem elsajátításához szükséges, hogy a szülő észrevegye és kifejezze örömét, ha a gyermek megoszt a másikkal valamilyen dolgot vagy figyelmesen végighallgatja társa mondandóját.

A szülő haragja az ösztönzés legnagyobb ellensége. Dacossá, lázadóvá teszi a gyereket nemcsak szüleivel, de bármely tekintéllyel szemben. „Célravezetőbb kérni és kérdő mondatokban fogalmazni, amikor csak lehet, mint parancsokat osztogatni. A „Vidd ki a szemetet, de rögtön!” helyett: „Megtennéd nekem, hogy kiviszed a szemetet?” barátságosabbnak hangzik és ezért hatásosabb.

Útmutató szavak

A társadalmi illemszabályok elsajátításához szülői segítség kell, mégpedig szeretetteljes, kellemes modorban. Nem helyes az iránymutatást tiltások véget nem érő sorozatával átadni. Meg kell ismernünk gyermekünk valódi érdeklődését és képességeit, és ahhoz kell igazítani a szeretetteljes és pozitív célokat kitűző vezetést.

Harmadik szeretetnyelv: minőségi idő

A „minőségi” szó hallatán ne különleges vagy luxus alkalmakra gondoljunk, hanem az együttlétre, amikor figyelünk a másikra, beszélgetünk. Lehet ez pl. közös sportolás, de akár autómosás vagy mosogatás is. A közös étkezések, a családi kirándulások jó színterei lehetnek úgy szintén a meghitt beszélgetéseknek. Ezek a beszélgetések nem nevelő célzatúak, ne azért hallgassuk meg, hogy utána jól megkritizálhassuk! Ilyen kor a szülő ossza meg saját élete egy-egy élményét. Igen fontos intelem: „Ne áldozzuk fel magunkat a sürgető feladatok oltárán! „Ne sajnáljuk rá az időt!” E beszélgetések segíthetik a harag kezelését, az érzelmek kordában-tartását, elkerülve a fiatalkori alkohol- és drogfogyasztást, helytelen szexuális viselkedést és a tekintély elleni lázadást.

Egy fontos szempontot itt is ad a szerzőpáros nekünk: Nem elég, ha naptárunkba feljegyezzük, hogy ekkor meg ekkor minőségi időt töltünk a gyermekünkkel, magunkat is fel kell készítenünk, hogy feszültségmentesen tudjunk teljes figyelmünkkel gyermekünkre koncentrálni!

Legközelebb az ajándékok és a szívességek szeretetnyelvével foglalkozunk majd.


 5 szeretetnyelv, szülői szeretet, gyerek pszichológia


 

DrKónya Judit



Tisztelt Felhasználó!

Hozzászólás írásához kérjük, jelentkezzen be!



A cikk kommentjei

Sixties.hu