Boldogság

Netfüggő gyerekek

2021-11-13 18:04:48

 

“Ha egészséges és egyértelmű játékszabályokat vezetünk be a médiahasználat terén, családunk erősebbé és kiegyensúlyozottabbá válik a meghatározott keretek között”

Gary Chapman

Már tudunk néhány dolgot a túlzott médiahasználat káros hatásairól a Chapman- Pellicane könyv alapján. A társas készségek 5 eleme közül még hárommal adósok vagyunk: a haragkezelés, a bocsánatkérés és a figyelem kérdéseivel.

A haragkezelés

Egyik kedvenc filmem e témában a “Ki nevel a végén?”. A Jack Nicholson által hangoztatott “Goosfraba” kifejezés, amikor elönt a düh, az eszkimó szülők gyerekcsitító szava. Én is gyakran mondogatom gyermekeim, unokáim előtt.

Mindenki szokott dühös lenni, a felnőttek talán jobban kezelik haragjukat, de nem mindenki és nem mindig. Hogyan is várhatjuk el gyermekeinktől, hogy egy-egy helyzetre nyugodtsággal reagáljanak, ha a szülőktől nem ezt látják? Sokan próbálják/próbáljuk figyelemeltereléssel megoldani a helyzetet, sőt nem kizárt valami kisebb ajándék kilátásba helyezése a hiszti abbahagyásáért. Ezek nem jó módszerek, mert “nem segítenek abban, hogy megtanulja, miként dolgozza fel érzéseit egészséges módon.” A szülők saját családjukból hozzák a mintát, némely szülő szintén ordibál, mint ahogy pl. apja tette, míg a másik esetleg hallgatással reagál szülője harag-kitörésére.

Soha nem késő változtatni! Sokszor a szülő maga is akkor döbben rá, hogy ő milyen rosszul reagál a felgyülemlett belső feszültségére, amikor látja gyermeke reakcióját hasonló helyzetekben.

Amit a szerzőpáros ajánl: “ha gyermekünk kiabál velünk, hallgassuk meg. Nyugodt hangnemben tegyünk fel kérdéseket és hagyjuk, hogy elmondja, miért dühös.”  Igen helytelen, amit sokszor alkalmazunk: “Nem beszélhetsz velem ilyen hangon! Fogd be a szád, és menj a szobádba!”

Ha az okot nem ismerjük meg, a gyerek a befelé nyelt haragtól passzív-agresszívvé válik, és olyan tettekre ragadtatja magát, amivel bosszahthatja a szüleit. Ezért fontos, hogy a szülőkkel töltött idő ne a kölcsönös telefon- vagy tablet nyomogatással, hanem beszélgetéssel teljen. A videójátékok, különösen az erőszakos fajtájúak, túl gyakor nézése esetén “a gyerek maga is hajlamosabbá válik agresszív viselkedésre, érzéketlenebbé válik az erőszakra…”

A szerzők különösen azoktól a lövöldözős játékok “fogyasztásától” óvnak, ahol a gyerek az erőszak résztvevője, sőt a játék jutalmazza is, ha minél több embert tesz el láb alól.

Foglalkoznunk kell az online harag kérdésével is. Miközben sok gyerek küzd szülei figyelméért, hiszen a szülők is a telefon vagy a tablet foglyai, elfojtott haragjukat az online térben élik ki. Könnyebb álnéven becsmérelni valakit, ezzel kiélve a frusztrációjukat, mint szemtől szemben elmondani a problémákat. A cyberbullying igen komoly probléma. Meg kell tanítanunk gyermekeinkkel, hogy nem gúnyolódhatnak, zaklathatnak másokat! Az ott elhangzó becsmérlő szavak tönkre tehetik még a felnőttkori életet is.

Egy igen fontos példamondat-sorral zárom a haragkezeléssel kapcsolatos gondolatokat, melyeket a szülők figyelmébe ajánlok:: “Sajnálom, hogy türelmetlen voltam ma délután. Nem kezeltem jól a dühömet, és nem volt szép, ahogy veled beszéltem. Mondtam olyat, amit nem gondoltam komolyan. Helytelenül viselkedtem, és szeretnék bocsánatot kérni tőled."

A bocsánatkérés

A haragkezelésheza bocsánatkérés szorosan kapcsolódó téma: hogyan kérjünk bocsánatot helytelen viselkedésünkért. A kérdés az, hogy milyen formában történjen. Ha valakit megbántottunk, a “Bocs” sms útján nem elegendő. Az sms elbújtat a kellemetlen, szemtől szemben történő kommunikációtól, de ez a jövőbeli kapcsolatokat mérgezni fogja.

A felelősségvállalás

A bocsánatkérés alapja, hogy felvállaljuk tetteinket, nem próbáljuk másra hárítani a feleősséget. Egy apró, de jellemző példa a könyvből: az 5 éves kezébe veszi a kekszet és eltöri, majd azt mondja: “Eltört.” A szülő jól teszi, ha már ez esetben is szelíden megtanítja gyermekét arra, hogy vállalja fel, hogy ő törte el a kekszet: “Vállald, amit tettél és ne a kekszet okold!”

A tetteink hatása másokra

Az aranyszabályt már kisgyermekkorban meg kell szívlelni: “Úgy bánj másokkal, ahogy szeretnéd, ha veled is bánnának!” Egy pl. két gyerek játszik, majd egyikük felborítja a másik játékát. Ezért a sértett gyerek rákiabál testvérére: “Te barbár! Takarodj ki a szobámból!” A barbárnak nevezett gyerek sírva fakadt. Anyja rávezette gyerekeit, hogy sem a másik játékának felborítása, sem ezért a tettes barbárnak nevezése sértő. Mind a két gyermeknek bocsánatot kellett kérnie a másiktól a helytelen viselkedésért.

A játékszabályok

Egyértelmű, értelmes szabályokat kell hoznunk szülőként, mely távol tartja őket a sérülésektől, veszélyektől és pozitív jellemvonásokat alakít ki bennük, felelősségre tanítja őket. Meg kell állapítani előre a szabályszegés következményeit, azzal a gyereknek tisztában kell lennie, és a megszegéskor a következményeket alkalmazni kell! A következetlen fegyelmezés súlyosan veszélyezteti a gyerek feleősségéérzetének kialakulását.

A szerzők szerint 5 féle nyelvezettel fejezhetjük ki a bocsánatkérést:

  • A sajnálat kifejezésével: “Sajnálom.”
  • Felelősségvállalással: “Rosszul tettem.”
  • Jóvátétellel: “Hogy tehetném jóvá?”
  • Őszinte megbánással: “Igyekszem többé nem tenni ilyet!”
  • Bocsánatkéréssel: “Meg tudsz nekem bocsátani?”

A bocsánatkérés megtanításának fontos módja a példamutatás, amikor mi kérünk tőle elnézést, amikor igazságtalanok voltunk.

A szerzők figyelmünkbe ajánlanak néhány kerülendő mondatot:

“Még mindig ezen rágódsz?”

“Azért történt, mert te…”

“Túlságosan érzékeny vagy. csak vicceltem.”

“Borítsunk fátylat a múltra.”

“Nem kéne ilyen puhánynak lenned!”

Legközelebb a figyelem, az összpontosítás kerül terítékre.

Nézzük csak meg, milyen boldogok tudnak lenni a gyerekek az internet fogságából kiszabadulva:


 gyerekek, boldogság, felelős gyereknevelés


 

DrKónya Judit



Tisztelt Felhasználó!

Hozzászólás írásához kérjük, jelentkezzen be!



A cikk kommentjei

Sixties.hu