“Dániában a játék nem lustálkodás, és nem is luxus, hanem a fejlődés alapja”
Iben Dissing Sandahl
Sok minden szimpatikus a dán életvitelben. Így a gyereknevelésből is át lehetne néhány gondolatot venni.A dán gyereknevelés célja az érzelmileg rugalmas, egészséges lelkületű gyermek fejlődésének elősegítése. Ehhez járul hozzá a játék szerepének hangsúlyozása.
Iben Dissing Sandahl dán gyermekpszichológus :”Játék dán módra” c. könyve jól szemlélteti, hogy milyen fontos a gyermeke számára a kötetlen, szabad játék, mennyi mindent tanulhatnak meg ebből a boldog felnőtté váláshoz.
A szerző vallja, hogy a játék a leghatékonyabb oktatási módszer, melyben a szülői figyelem elengedhetetlen. Az örömteli játék az önkifejezés alapvető igényéből bontakozik ki. Segítségével a belülről fakadó lendület és irányítottság tud kifejlődni.A szülő szerepe azért is lényeges, mert bizonyos mondatokból észlelheti, hogy gyermeke készen áll a következő fejlődési zónába való belépésre. Pl. “Meg tudom csinálni!”, “Elvihetem a kutyát sétálni?”, Ide nézz, milyen magasra másztam!, “Kapcsold le nyugodtan ún a villanyt, ha elaludtam. “ - olyan jelzések, melyek mutatják a nyitottságot új dolog kipróbálására. A feladatunk, hogy higgyünk a sikerességben! Támogassuk, állványozzuk, támogassuk a gyerek bátorságát.
Mi is az az állványozás?
Lev Vigotszkij fejlődéspszichológus így ír erről: “ Az állványozás elve azon alapul, hogy amikor egy új készséget sajátítunk el, szükségünk van egy állványzatra, amin megtámaszkodhatunk, miközben az aktuális tudásszintünkről egy fokkal magasabbra emelkedünk.”
Egy jó példa a felnőtt általi segítésre: Egy kirándulás során egy csúszós farönkön kell átjutni: az egyik gyerek önállóan átmegy, a másik a kezünket fogja, a harmadik csak úgy győzi le a féllemét, ha átöleljük az átkelés közben. A lényeg: a gyerek szintjének megfelelő módszerrel segítsünk, hiszen minden gyermek fejlődési szintje más.A dánok hisznek a differenciálásban. “Segítenünk kell a gyerekeink önálló felelősségvállalásának fejlődését azzal, hogy meghallgatjuk őket és tiszteletben tartjuk a határaikat.” A dánok tudnak valamit: nem erőltetik a társadalmi elvárások szerinti fejlődési ütemet. A játék segítségével támogatják a saját tempójú fejlődést, “egyúttal abban is segítve őket, hogy higgyenek képességeikben és önmagukban. És ez a boldog, magabiztos, érzelmileg rugalmas gyerekek nevelésének kulcsa.”
A szabad játék növeli az agy minőségi fejlődését. Sandahl jól megvilágítja ezt az agyi folyamatot: “Felfoghatjuk az agyat úgy, mint egy izmot: minél jobb formában van, annál ügyesebben képes befogadni új benyomásokat, új ismereteket az addig megtanultak feladása nélkül.”
Hogyan szokjunk le a túlféltésről?
A helikopter szülőség, a túlvédés nem jó módszer. “A nevelés művészetének lényege: biztatni gyerekeinket, hogy egyedül boldoguljanak feladataikkal, miközben mindaddig támogatjuk őket, amíg el nem sajátítják ennek mikéntjét.” Így tud kialakulni a belső kontroll, a belső iránytű, melynek az a szerepe, hogy sorsát felnőttként maga tudja irányítani, ahelyett, hogy kiszolgáltatottságot érezve a sorsra bízza magát.
Ha minden kockázattól, veszélytől meg akarjuk a gyermeket óvni az azt eredményezi, hogy rugalmas ellenálló képessége nem fejlődik, azaz nem próbál ki új dolgokat.
Az anyai túlféltésre a napokban hallottam egy példát. Nagyszerű színészünk, Dunai Tamás, néhány héttel tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála előtt mesélte. Édesanyja, akit 13 éves korában vesztette el, a széltől is óvta, túlszerette. Nem engedte megtanulni úszni és sok veszélyesnek tűnő tevékenységtől féltette. Ennek következtében félszeg, visszahúzódó, önbizalomhiányos fiatal lett. Sok-sok évébe telt, míg magabiztosabbá vált.
Nézzük meg, miként játszanak a dán gyerekek!
Játék beltérben
A dánok különös figyelmet fordítanak arra, hogy a gyerekeknek olyan lakrésze, szobája vagy akár csak egy csendes szoba része legyen, mely hangulatos teret adhat a játéknak- sok párna, habszivacs, bordásfal a bukfencezéshez, kézen álláshoz, meghitt tér a rajzoláshoz és kézműveskedéshez, legozáshoz, takarók, párnák a bunker építéshez
Játék a szabadban
Itt ne csupán a meghatározott keretek között zajló játszóterezésre gondoljunk, mely kötöttségek nélküli szórakozást nyújt és közben segíti a következő fejlődési szakaszba lépést, hanem a spontán kerti tapasztalatok megszerzésére, növények, bogarak felfedezésére, lombkunyhó építésére.
A sok játékszer fékező ereje
A szülői-nagyszülői szeretet nem a játékok özönével mérhető. Sőt itt is visszájára fordul a jó szándék: a túl sok játék visszaszorítja a fantáziát, a bonyolultabb játék helyett az egyszerűbb választása a megfutamodás lehetőségét erősíti a gyerekben. Bármi válhat játékszerré: papírból, kövekből, faágakból, gesztenyéből stb. Ezek indíthatják be a kreativitást- Kevesebb játék - több leleményesség. Pl. milyen jó játszani a szappanbuborékokkal, lufival labdázni, ujjal festeni, táncolni a zene ritmusára, vagy kuckót építeni..
A dánok és a kütyük
Mindent módjával ( Alt med made) tartja a dán mondás. Ez vonatkozik a képernyő időre is.Az Amerikai Pszichiátriai Egészség kézikönyve nem véletlenül sorolja a túlzott internetezést a mentális zavarok közé. Az agy kémiája - hasonlóan pl. a cukorfüggőséghez - megváltozik, dopamint kezd el termelni. Ezt a dánok észben tartják.
Mi a megoldás?
A napi rutin kialakítása a képernyő idő kereteire. És ez vonatkozik a szülői példamutatásra is.A könyv akvárium családnak nevezi az olyanokat, akik egy térben vannak ugyan, de mindenki a kütyüjével van elfoglalva.Ehelyett ajánlják a hygge-t, a közös családi kikapcsolódást.
A könyv sok példával kitűnően szemlélteti, hogy van még mit tanulnunk e területen is a dánoktól.
