“Messzire utazol,
sokat végignézhetsz.
Ha szemednek elege volt,
majd akkor: emlékezz!”
Már kaptunk egy kis ízelítőt a könnyed New Orleansról, most ne felejtkezzünk el a klasszikus látnivalókról. Magyar nyelvű útikönyv hiányában most én leszek az idegenvezető.
New Orleans világhírű városrésze: a francia negyed. A lenyűgöző, színes házak kovácsoltvas erkélyeikkel tényleg Európát idézik.
A Jackson Square
A II. Fülöp, Orleans hercege által alapított város régi városrészének egyik kiemelkedő nevezetessége a St .Louis katedrális. 1720-ban építették, így Ászak-Amerika legidősebb katedrálisa. Brick between posts ( tégla az oszlopok között) szerkezeti technikával épült, melyet Lousianaban elsőként használtak. Ez az építészeti mód a XIX. század közepéig fennmaradt. Az interneten hosszan taglalják a templom történetét, így mi itt ebbe nem bocsátkozunk bele.
A Mississipi
A templom szomszédságában szemünk elé tárul a MIssissipi folyó. Gyermekkoromban édesanyám sokszor hallgatta az Ol’ Man River spiritualet, Paul Robesontól. Egy hatalmas folyót képzeltem el a Tamás bátyja kunyhójában írt nehéz sorsú feketékkel megtöltött gőzhajókkal. Most a széles folyón már csak a turisták kedvéért láthatjuk a három gőzhajó egyikét, a Nachez-t, a Creole Queen-t vagy a City of New Orleans-t. Én ez utóbbin utaztam négyszáz érdeklődővel együtt. Jó volt a várost hajóról is látni, ami a néhány felhőkarcolótól eltekintve a Dunára emlékeztet. A hajón az utazás közben finom kreol ételeket is ehettünk, pl. gumbot, yambalaja-t, catfish-t, kenyérpudingot. Ezen ételekről egy külön cikkben emlékezem majd meg. A hajóállomás közelében ne felejtsük el meglátogatni az Akváriumot, melynek hatalmas termeiben a vízi világ valamennyi csodálatra méltó élőlénye megtalálható. Nekem különösen a pingvinek tetszettek, melyek etetése igazi élmény volt.
A Royal és a Bourbon Street
A St. Louis katedrális mögött antikvitás boltjaival csalogat a Royal Street. Természetesen itt is belebotlunk utcai zenészekbe, előadóművészekbe. A bárokról és éttermekről híres Bourbon Street igazi turista csemege! Jókedvű, időnként már túlzottan jókedvű utcai forgatagban csak ámulunk bámulunk, kicsit beleszédülve a szórakozóhelyekről “ordító” zenékbe. Egy népszerű bárhoz kellemes élményem fűződik, a Pat O’Briens’s-hez.
A Pat O’ a szórakozás jelképe itt 1933 óta. 1942-től a jelenlegi helyen, a Peter streeten egy történelmi épületben található, melyet 1791-ben építettek, és korábban az első USA-beli spanyol színháznak, a Tabary Theatre-nek adott otthont. A II. világháború után a whiskey helyett a rum elterjedésével itt született a híres HURRICANE koktél, melyben ⅛-d liter rum van. Tényleg felér egy hurrikánnal! Megkóstoltam, isteni volt, de a rum mennyisége miatt inkább beértem egy Margaritával. Persze hoztam a titkos receptből készített koktélalapanyagot, és már csak sötét rumot kellett vásárolnom hozzá, hogy itthon is előállíthassuk a szuperkoktélt.Megemlítendő, hogy a Pat O’ egyik termében fantasztikus jazz zene szórakoztatja a már nem mindig józanokat.
A WOODOO
Ez az afrikai diaszpóra vallás nem tiltott Lousianaban a mai napig. Itt ráadásul a római katolicizmus elemei is megtalálhatók ebben a kissé bizar vallásban. Nincs formális hitvallás vagy szent szöveg, és nincs hierarchia sem.A halottak szelleme, az ősökkel való kommunikáció jelentős, de a szertartásokon a katolikus Apostoli Hitvallás és a Szűz Máriához intézett imák is szerepet kapnak. Vannak számunkra fura nevű istenségeik, mint Blanc Dani, a Nagy Zombi és Lébat papa. A XIX. században Szent Iván estéjén a Portchatrain tó partján rendeztek ünnepségeket. Legjelentősebb képviselője, Marie Laveau woodoo királynő volt, aki hetente tartott istentiszteleteket. A gris gris ( bűbáj, mely áldásra vagy segítségkéreésre szolgál) több formában létezik. Az un. woodoo baba szurkálásával álltak bosszút ellenségeiken, az amuletekkel pedig védelmet kívántak szerezni. Érdekes, hogy a zene kiemelkedő képviselőit, pl. Jimi Hendrixet vagy a New Orleansban született és élt kiváló jazz zenészt, Dr. Johnt is megihlette a woodoo. Ő a művésznevét is a woodoo egyik ikonjáról, Dr. Johnról vette.
A Garden District - St. Charles Street
Tölgyfákkal szegélyezett utcák, bájos házak az egyszerűbb, fának látszó műanyaggal borítottaktól a történelmileg is említendő kúriákig - nyugodtságot sugároznak. Itt bújik meg a méretei szerint lenyűgöző, bár egyáltalán nem hivalkodó két világhíresség háza is. Sandra Bullock és John Goodman is itt vásárolt ingatlant magának. Szemben pl. Hollywood-dal, itt nincs rejtve semmi: nem is kell bekukucskálni a kerítésen, mert jól láthatók az utcáról az épületek, hatalmas kerítés vagy egyéb álca nélkül.
A St Charles Street, mely a Mardis Gras felvonulásról és az előző cikkünkben említett villamosról is híres, olyan palotáknak ad otthont, melyeket Lousiana híres építésze, Thomas Sully tevezett a XIX. század vége felé. A Simon Hernscheim House, ma Columns Hotel igazán impozáns épület, volt szerencsém koktélozni a kertjében. Ennek az épületnek is jellemzője a dór-ion-korinthoszi oszlopfők és a letisztutságot sugalló gazdagság. A birtokomba került, szép kiállítású fotóalbumból pazar berendezésű, de túlzásoktól mentes épületbelsőket csodálhatunk meg. Hiába a mondás szerint a pénz ugyan beszél, de a született gazdagság suttog!
Az Audubon Park és a City Park
Egy kis csöndre vágyakozva, megpihenhetünk az Audubon Parkban vagy e célból a City Parkot is felkereshetjük. Előbbi egy 350 hektáros területen foglal helyet.: bicikli és futó-utakkal, tenisz és golf pályákkal, szép kis tavakkal, vízi madarakkal. A szépen rendbentartott közpark a családi pikinikek kedves színtere is. A City Parkban egy hatalmas, szórakoztató, kültéri szoborkiállítás csodálhatunk meg, a kortárs művészek alkotásaival, de Renoir és Rodin is képviselteti magát egy-egy szoborral.
A Portchatrain tó
New Orleans-nak ugyan nincs kijárata a tengerhez, de egy hatalmas tó kárpótolja az itt élőket a tenger hiányától. A tó kb. 5000 éve alakult ki az észak-amerikai gleccserek olvadása következtében. 64 km hosszú és 39 km széles, kb. 1600 négyzetkilométer nagyságú, 4 m mélységű. Nyugodtan fodrozódó víztükre hajózásra és vízi sportokra, lebetonozott partja pedig biciklizésre, futásra, görkorcsolyázás vagy hosszú sétákra teszi alkamassá. A tavon fut keresztül a 40 km hosszú Causeway híd, amely szinte hihetetlen hosszúságú! Nem csoda, hogy a XIX. században e tó partján tartották szertartásaikat a woodoo vallás hívei is.
Legközelebb egy régi rabszolga ültetvényre látogatunk el, és megfigyeljük hajóról a mocsárban élő aligátorokat is.