„Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék,
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém”
Kölcsey Ferenc: Huszt részlet
Huszt
Az idézet okán is folytassuk kárpátaljai felfedező utunkat Huszt városával, mely Károly Róbert király idején – a só kereskedelemben betöltött szerepe és védelmi funkciója miatt – szabad királyi város volt. Elnevezésére több nézet is szárnyra kapott: az egyik szerint 4 szabad királyi város – nem mindig magyar nyelvű - nevének kezdőbetűiből tevődik össze. Ezek: Hosszúmező, Visk (régen a V betű a mai U-t jelentette), Máramaros sziget, Técső. Van olyan – valószínűbbnek látszó - nézet, hogy nevét a Huszt patakról vagy Huszt főkapitányról kapta.
A huszti vár
A huszti vár – erődítményi várként - a középkori Magyarország egyik legerősebb és legjelentősebb vára volt. A wikipédia jól összefoglalja, amit legalább tudni érdemes róla:
„A 12. századtól fontos stratégiai szereppel bír, ellenőrzése alatt tartotta az aknaszlatinai sóbányákhoz vezető utat és több koronaváros védelmét is ellátta. A jól védhető várat a tatár, török, Habsburg csapatok többször ostromolták. 1541 után fokozatosan Erdélyi Fejedelemség kulcsfontosságú erődítményévé vált, urai mind előkelő erdélyi fejedelmek voltak. A Rákóczi-szabadságharc egyik központja, csak a szabadságharc bukása után jutott az osztrákok kezére. A császár utasítást adott a lerombolására, de ekkor még elkerülte sorsát.”
Pusztulását azonban egy banális véletlennek köszönhette:
1766-ban egy villámcsapás következtében bekövetkezett tűz végzett vele. Kölcsey már ebben az állapotában látta, és így ihlette meg az idézett versre, melynek utolsó mondata – szállóigeként – minden már iskolás korba lépett magyar által ismert és bevésett mondat: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!” A várat soha nem építették ujjá. II. József sorsára hagyta, mert felújítása nagyon drága volt.
A huszti református templom
A 30.000 lakosságszámú városban az 1000 magyar közül csak 150 református van, 15 gyerekből 12 már nem beszél magyarul – mondta Dénes Elemér lelkipásztor. Mindezek ellenére a hívők szép állapotban és nagy becsben tartják a XIV. századi, Szent Erzsébet tiszteletére emelt, eredetileg katolikus templomot. Szerencsére a reformációra való áttérés nem okozott jóvátehetetlen károkat: Szent Istvánt, Szent Lászlót és Imre herceget ábrázoló freskó mellett, Jézus és Mária Magdolna, valamint az ószövetségi próféták is megjelennek a freskókon. A feltárás során Sztehlo Ottó művészettörténész lerajzolta a feltárt festményeket, ez segítette a helyreállítást.
Az úrvacsorakehely és a tányér Bethlen Istvántól maradt ránk. Az orgona, a székek és a hangvető – XVIII. századi. A címer Huszti Lovász Tamás, első lelkész családi címere.
Nagyszőlős
Jézus mennybemenetele templom
Kárpátalja legmelegebb részén, a Fekete hegyen Ugocsa vár romjai köszöntenek ránk, majd az 1262-ben már királyi kiváltságokkal rendelkező városban, Nagyszőlősön a XIII. században már létező, többször újjáépített, 10 méter széles és 50 méter hosszú, egy hajós templomot, a Jézus mennybemenetele templomot csodálhatjuk meg. Az újjáépítések a stílusok keveredését hozták: román, neoromán, gótikus, barokk jegyeket visel magán, és a vallásgyakorlat is változott, katolikus, majd református, végül újra katolikus lett. A Perényi családnak nagyon sokat köszönhetett. Működött egy ferences kolostor is az 1900-as évekig a Fekete hegyen. A szocializmus idején elvitték a harangot, és 1959-ben be is zárták. Só raktárként használták, majd a cipőgyártáshoz használatos ragasztót tároltak benne. A hívek a Szent Cecília kápolnában, a temetőben tartották a miséket. A Keresztből le kellett vágni, mert nem fért be a Kápolnába. Mementóként fennmaradt a megcsonkított kereszt, a láncon felfüggesztett Corpus-szal, mely különlegessé teszi a templombelsőt. Ami ugyancsak egyedi: a stációk ábrázolása. Az orgona 1820-ban készült, sajnos nincs helyreállítva. A freskók a ferencesek minimalizmusát tükrözik.
Mivel Nagyszőlős híres borvidék, a borhoz való kötődést jelképezi az is, hogy a templomban a szenteltvíztartó – boroshordóként jelenik meg.
Kapisztrán Szent János kápolna
A Perényiek építették a ferences kolostor kápolnáját az 1600-as években. A lehetséges elméletek egyike szerint Kapisztrán János – eddig fel nem lelt - maradványait ide hozták, mert Nagyszőlős volt a Ferences rend egyik legtávolabbi pontja, ahol a maradványokat biztonságban hitték. A kápolna raktárként funkcionált a szocialista időkben. Csak 1999-ben került vissza az egyházhoz. 2006-ban újraszentelték.
Még három nagyszőlősi érdekesség
Bartók Béla karrierjének első állomása
Bartók 1882. május 1-én 11 évesen itt adta első koncertjét „A Duna folyása” c. kompozícióját előadva.
Edvin Marton magyar hegedűművész és zeneszerző, a crossover (modern klasszikus) műfaj kiváló képviselője a város szülötte.
A 14. aradi vértanú
Bár Beregszászon született, de családja Nagyszőlőshöz is kapcsolódik, így ehelyütt említjük meg, amit talán kevesebben tudnak: Báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye főispánját 1849. október 24-én végezték ki Pesten – a szabadságharcban betöltött szerepe miatt, így őt tekinthetjük a mártírhalált halt 14. aradi vértanúnak.
Técső
A koronaváros mindig is kulturális és vallási központja volt a térségnek. A dokumentumok tanúsága szerint 1326-ban 600 fő lakta. Az aklaszatinai sóbányák kibányázott terméke itt haladt át, ami jelentős bevételt termelt a városnak.
A XIII. századi református templom, mely a legősibb Kárpátalján, Técső éke ma is. Nagyméretű, egyhajós, a tatárjárás után épült. 1748-ban kibővítették. Tornya 1810-ben készült.
Vass József tiszteletes, aki 1991-ig volt alkalmazásban itt - 42 db jegyzőkönyvet és anyakönyvet őrzött meg a templom történetéről, amit nem adott ki, így még börtönbe is került.
A 204 kazettából álló csodálatos mennyezet - Pap Gábor művészettörténész szerint – Kárpátalján egyedülálló. A kazetták virágmintákat, a hitvilág jelképeit, figurális ábrázolást örökítenek meg: sellő, oroszlán, pelikán, sárkány, hal, kecske, ló. A képek morzés üzeneteket hordoznak. A szószék egy fiatal lány emlékére készült, 17 babérkoszorú díszíti. Az orgonát Petróczy József készítette, aki - szüleinek tüdővészben való elhalálozása után – megtért. Az orgonát felújították, így a szépen szóló hangszer az istentiszteletek pl. a gimnáziumban végzett diákok hálaadó istentiszteletének - méltó kísérője. A templom egy 1300-as évekből származó, az utolsó vacsorát ábrázoló freskóval rendelkezik, melynek restaurálására gyűjtenek.
A város érdekessége, hogy Antall József, néhai miniszterelnök felesége Técső szülötte. A Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceumot 1993-ban kezdték építeni, és 2000.óta működik.
Ennyi fért kis híradásomba. Sok-sok információ, benyomás, élmény - sajnos kimaradt. Mindenkinek ajánlani tudom a személyes élményszerzést, hiszen csak ott járva-hallva lehet egész életre szóló emlékeket szerezni e történelmünk- kultúránk részét képező térség szépségeiről.
Nagyszőlős szülötte, Edvin Marton muzsikál nekünk: