Kikapcsolódás

Grinzing, Schönbrunn, Elton

2019-05-10 15:33:52

A zenének gyógyító ereje van. Képes arra, hogy órákra elterelje az ember figyelmét magáról

Elton John

A bécsi kiruccanásunknak az Elton John koncert adta az apropóját, kedves barátnőmmel együtt kíváncsiak voltunk az 50 éves pályafutást záró, izgalmasnak ígérkező eseményre.

De ne szaladjunk ennyire előre!

Ha már Bécs, érdemes élvezni a Grinzing varázslatos hangulatát, a Schönbrunn lenyűgöző, történelmet idéző szépséges kertjét, és impozáns épületét, nem beszélve a Stephansdom ég felé törő, gótikus templom-remekéről, valamint a Kaertner Strasse elegáns forgatagáról.

Honleányi büszkeségünket félretéve, a Mariahilfer-ről nyíló Esterházygasse Fürst Metternichről elnevezett szálloda vendégszeretetét élveztük, ahol sikerült a XX. századfordulós Bécs atmoszférájába kerülnünk. Az épületet 1896-ban lakóháznak építették, majd 1925-től építették át szállodává. Azóta megőrizte patináját, bár a modern étterem falain – kicsit meghökkentően – többek között Fidel Castro és Che Guevara vidám fotóival is találkozhatunk.

Grinzing

Az első nap délutánján célba vettük a Bécs belterületén elterülő borvidékről híres Grinzing-negyedet, ahová a 38-as villamossal jutottunk el. A Rózsadombra hasonlító villák sorakoztak mindenütt, majd a villamos Óbudára emlékeztető, alacsony házakkal tarkított, sok virággal megszépített övezetbe jutottunk. Kis tip-top házak, sok hangulatos vendéglő – jó borokkal – csalogatja a kellemes kikapcsolódásra vágyó érdeklődőket. A Zum Martin Sepp-ben nyíló lila akác övezte kerthelyiségben a Tafelspitz éppen olyan finom volt, mint a grillezett lazac, és a borocska is növelte a „gemütlich” életérzést.

Schönbrunn

Bár a meteorológia nem túl sok jóval kecsegtetett, május 2-a vakító napfénnyel, mediterrán kék égbolttal örvendeztetett meg bennünket. Minthogy még egyikőnk sem járt Schönbrunnban, kíváncsian vágtunk bele a felfedezésébe. Igazán könnyen megközelíthető metróval, és eltévedni sem lehet, annyian tűzték ki ugyancsak célul a kastély és a környező látnivalók megtekintését. Mi az impozáns, hatalmas kastélykertet próbáltuk bejárni, de csak ízelítőt kaptunk belőle. A csodásan nyírt bokrok, szépen nyíló, fantasztikus színekben pompázó virágok, platán allee-k bámulatba ejtettek bennünket éppúgy, mint a szökőkutak. Talán a legemlékezetesebb mégis a lila akáccal borított alagútszerű sétány volt, mely nemcsak pazar látványt nyújtott, de bódító illatú is volt. Egy hamisítatlan bécsi krumpli salátával körített Wienerschnitzel, és sör társaságában megbeszéltük, hogy adventkor nézzük meg a kastélyt, egybekötve a híres karácsonyi vásárral.

Stephansdom – Kaertner Strasse

Nem lehet nem megcsodálni a Kaerter Strasse gyönyörű üzleteit – legalább nézelődés szintjén. Meglepetés volt, hogy a kedvenc Steffl áruházam tetején egy Sky kilátóteraszos kávézó-bár nyílt. A szép időben jól láthatóak voltak Bécs nevezetességei, különösen tetszett a Stephansdom tetején színes üvegcserepekkel kirakott Bécs és Ausztria jelképe, a kétfejű sas, melyet máshonnan nem lehet látni. A templom, mint mindig lenyűgözött bennünket. Nagyon emlékeztet a Mátyás templom szépségére, és gondoltunk a tűz áldozatává vált csodálatos Notre Dame-ra is.

A koncert

72 év ide vagy oda – Elton John fantasztikus energiával, tőle megszokott, elnyűhetetlen csengésű hanggal, virtuóz zongorajátékkal, és nem utolsó sorban a rá jellemző, vicces, polgárpukkasztó ruházatával – emlékezetes estét varázsolt a Stadthalle 15.000 nézője számára. A közönség még ezen a második napi koncerten is kitörő lelkesedéssel ünnepelte a művészt és zenésztársait. Az elmúlt 50 év Elton slágerei és kevésbé ismert szerzeményei kitűnő minőségű hangtechnikával, fény- és képi megoldásokkal méltó búcsúkoncertet eredményeztek, felvillantották – időnként „jam session” örömzenélés formájában a művészek zenei virtuozitását. A végén a közönség még táncra is perdült a „Crocodile Rock”, a „Saturday Night” és az „I Can’t Stand It’ számokra. A két és fél óra folyamatos zenélés alatt elhangzottak az örökzöldek is, úgy, mint pl. a „Don’t Let the Sun Go Down On Me”, a „Sorry Seems to Be the Hardest Word’ és a „Your Song”. Hiányoltam kicsit a „Sacrifice”, a „Don’t Go Breaking My Heart”, no meg az Oroszlánkirály betétdalát, de hát minden nem férhet bele a műsorba. Az élmény így is frenetikus volt!

Egy idei koncertfelvétellel érzékeltetem a hangulatot:



 

 

DrKónya Judit



Tisztelt Felhasználó!

Hozzászólás írásához kérjük, jelentkezzen be!



A cikk kommentjei

Sixties.hu