"A tánc a lélek elrejtett nyelve"
Mata Hari
Van egy sematizált képünk róla - egy kémkedésért kivégzett, erotikus táncosnő alakja jelenik meg előttünk, legtöbbször a Greta Garbo által megformált végzet asszonyaként.
Pedig élettörténete, - mely 1917. október 15-én, pont a mai napon ért végett - számos misztikus és tragikus fejezetet is tartalmaz.
A gyermek- és fiatalkor
A hollandiai Leeuwardenben született Margaretha Geertruida Zelle néven, 1876. augusztus 7-én. Apja jómódú kalaposmester volt, így gyermekévei nagyon jó körülmények között teltek. Már gyermekként is különleges szépségével kitűnt a holland gyerekek közül. 13 évesen megszűnt az idilli gyermekkor: apja csődbement, otthagyta a családot, majd két éve múlva édesanyja meghalt, így testvéreitől elválasztva, a keresztapjához került. Tanítóképzőbe járt, ahol a nála jóval idősebb igazgatóval tiltott viszonyba keveredett, így az iskola elhagyása után, nagybátyjához költözött Hágába
Házasság - újsághírdetésre
18 évesen, mivel szegény volt, kiútként elhatározta, hogy férjhez megy. Egy skót származású, holland gyarmati hadseregben szolgáló tiszt, Rudolph MacLeod házassági hírdetésére válaszolva,, hozzáment a 20 évvel idősebb férfihez, aki - mint később kiderült - féltékeny, agresszív és masszív alkoholista volt. Indonéziába költöztek, ahol két gyermekük, Norman és egy évre rá, Nonnie megszületett. A két éves Norman és az egy éves Nonnie olyan súlyosan megbetegedett, hogy Norman nem is élte azt túl. A magyarázat a halálesetre az volt, hogy egyik cselédjük megmérgezte a gyerekeket, mert MacLeod rosszul bánt a cseléd hozzátartozóival. Később azonban kiderült, hogy MacLeod kicsapongásai következtében szifilisszel megfertőzte feleségét és rajta keresztül gyermekeit is. Nonnie a kezeletlen szifilisz miatt 21 évesen agyvérzésben halt meg.
Margaretha - mint később napvilágra került - 48 levélben panaszolta el a MacLeod családnak férje bántalmazásait. Ezen leveleket később a család a hollandiai Tresoar Kulturális központ archivumába juttatta el. ( Britannica)
A levelekből kiderült, hogy a férj minden pénzt megvont feleségétől, magához vette Nonnie-t, így Margarethanak a nyomorúságos helyzete miatt kellett Párizsban új egzisztenciát teremteni és megpróbálni visszaszerezni lányát.
Újrakezdés Főnix madárként Párizsban
Margaretha tehát kényszerből, de igen leleményes módon építette fel a világ által megismert mítoszát.
Még Jáva szigetén - menekülve férje iszákossága és agresszivitása elől, elmélyülten tanulmányozta a helyi kulturát, különös tekintettel az ősi, tradicionális táncokra. Elsajátította a kezek precíz, hullámzó mozgását, a kecses testtartást és az érzékiség kifejezését. Ebből alakította ki az egzotikus sztriptízt, mikor is a keleties mozdulatokkal egymás után vette le tánc közben a selyem fátylakat. A vetkőzés így nem profán magamutogatás, hanem szent, vallásos rituálé lett.
A misztikumhoz hozzátartozott a névválasztás is. Egy maláj nevet választott, a Mata Hari-t, mely malájul a Nap szeme-ként fordítandó.
Azt hazudta, hogy egy dél-indiai hindu templomban született, ahol Shíva papnői nevelték fel és tőlük tanulta a titkos, szent táncokat.( meilansolly.com)
Igazi, korabeli influenszerként megjelenését is maga találta ki: egy drágakövekkel borított melltartó, egy különleges fejdísz és több, áttetsző, a tánc folyamán levetett fátyol képezte a fellépő ruháját.
A fellépés helyszíne is hozzátett a misztikumhoz: a Museé Guimet -ben autentikus indiai szobrok között, gyertyafényben lejtette el mindenkit megbabonázó táncát. Diplomaták, politikusok, katonatisztek hevertek a lábai előtt, nem csupán ámulattal, de busás összegekkel is adózva tehetségének.
Különleges táncának híre futótűzként terjedt - így Európa számos színpadán vendégszereplő volt.
Magánéletében is fenntartotta a luxus látszatát még akkor is, amikor hatalmas adósságokba verte magát.
Az állítólagos kémkedés
Mata Harit Franciaországban kémkedésért golyó általi halálra ítélték, amit 1917. október 15-én végre is hajtottak.
A védőügyvédje és az orvosa naplójában szemtanúként leírta, hogy a sortűz elé igazi úrihölgyként vonult: " egy elegáns, kék színű finom gyapjúkosztümöt, egy divatos kalapot és fekete szatén cipőt választott, valamint egy pár tiszta kesztyűt húzott fel." Szemkötőt nem kért, a katonák szemébe nézett, és egy kézcsók mozdulattal köszönte meg ügyvédje és a pap munkáját.
Miért "állítólagos" kémkedést említettünk?
Egészen 2017-ig (!), a titkos tárgyalási dokumentumok felszabadításáig tartotta magát a francia közvéleményben az az álláspont, hogy Mata Hari maga a gonosz, az ő kémkedése miatt szenvedett kudarcot a francia hadsereg a 3 évig tartó küzdelemben. Erkölcstelennek tartott életmódja tökéletes bűnbakká tette. A nyilvánosságra hozott dokumentumokból azonban kiderült ártatlansága, és az is, hogy a francia állam tudatosan áldozta fel őt egy koncepciós perben. A hadbíróság vezető ügyésze szerint "a bizonyítékok még egy macska megkorbácsolásához sem lettek volna elegendőek."
Mata Harit férje és lánya - félve a megbélyegzéstől - nem temették el.
Egyedül szülővárosa, Leeuwarden emelte igazi kulturális ikonná. Személyes tárgyait a Fries Múzeumben őrzik, és készült róla köztéri szobor is, sőt szülőháza és egykori iskolája is megtekinthető.
Történelmi és jogi rehabilitációja azonban Franciaországban a mai napig nem történt meg!
Nyugodjék békében!