“Tavaszról álmodom, fényes napsugárról,
A dicső szabadság fölkelt hajnaláról.
Március 15! Üdvözöllek téged,
Dicső szép múltadba lelkem is betéved”Taksonyi József
Szeretnék úgy emlékezni a 48-as forradalomra, hogy ne legyen semmiféle aktuálpolitikai mellékzöngéje.
Ezért egy neves haditudósító-fotós, Dr. Szentpétery Tibor sorait választottam az ünnepre, aki a II. világháborús naplójában fogalmazta meg a magyar történelem e dicsőséges időszakával kapcsolatos gondolatait.
“Március 15-e. A Nemzeti dal születésének évfordulója. Nem szabad arról elfeledkezni még a legvadabb háborúban sem. Ekkor talált magára közel egy évszázaddal ezelőtt a magyar ifjúságon keresztül a magyarság, s ekkor vívta ki magának azt a szabadságot, melyről azelőtt csak suttogva lehetett beszélni. A mai március 15-én a magyar égboltra sűrű fekete felhő ereszkedett, mely a lelkek hangulatára is reánehezedett. Országunk ¾ része megszállás alatt, a fiatalság java a szabadságért a frontokon vérzik, a másik tömeg meg itt kint Németországban készül a maga háborújára. Szomorú ez a március, de higgyünk a magyar élniakarásban, mert ekkor eljön a mi márciusunk is. Adjon az Isten erőt, hogy a magyarság végigharcolja a maga harcát,s akkor az elkövetkező generációk ifjúsága áldó imádság mellett fogja emlegetni e nehéz kor harcosainak neveit.”
Végig olvasván a napló részletet, anélkül, hogy párhuzamot keresnénk a Dr. Szentpétery által átélt napok és napjaink között - ráeszmélhetünk, hogy elődeink hősiességére, hitére, bátor erőfeszítéseire nemcsak büszkén gondolhatunk, de erőt is meríthetünk ahhoz, hogy az elkövetkező generációk számára megteremtsük azt a korszakot, mely majd tisztán csak az emlékezésről szólhat.
Tolcsvay László Nemzeti dalával köszöntjük az ünnepet: