"Ne beszéljünk rólam...A szívben lakozó dolgok az ember legsajátosabb tulajdonai"
Greta Garbo
Halálának évfordulóján megnéztem a Mata Hari c. filmjét. Meglepett, hogy felgyorsult világunkban is maradandó élményt nyújt játéka. Bár már elhunyta óta eltelt 36 év, semmivel sem vagyunk közelebb azon mítosz megfejtéséhez, amit Greta Garbo életében már megteremtődött.
Csengery Judit: "Greta Garbo" c. könyvében mélyrehatóan mutatja be Garbo pályafutását, mely mindössze 18 évet jelentett. Önszántából búcsút mondott életet szerelmének , a filmnek 36 éves korában, így számunkra mindörökre fiatal marad.
Most a könyv segítségével kicsit igyekszünk közelebb kerülni a személyében rejlő titokhoz.
Greta Gustafsonból hogyan lett Greta Garbo?
Greta Lovisa Gustafson néven született 1905-ben, Stockholmban. Mivel Garbo világéletében kevés adalékkal szolgált magánéletére nézve, így keveset tudunk családjáról és gyerekkoráról. Apja egy kellemes külsejű álmodozó volt, minden cél nélkül, Stockholmban minden adódó munkát elvállalt, majd betegsége miatt minden családtagja, így gyermekei is dolgozni kényszerültek. Greta számára a gyerekkor és a fiatalkor is luxusnak számított. Zárkózott gyerek volt, egyedül érezte jól magát. Intellektusa korán megmutatkozott, családtagjai tőle kértek tanácsot, bár ő volt a legkisebb. 14 évesen már abbahagyta az iskolát és apját ápolta. Egyébként utálta az iskolába járást egyébként is, mert "amúgy is gyűlöltem minden elnyomást."
Apja 1920-ban elhalálozott, így mindössze 15 évesen munkába állt egy borbélyüzletbe inasként: ő szappanozta be a férfiak arcát borotválás előtt. Szép arcú, vidám és ügyes kezű lány volt. Szabad idejében a színházak művészbejáróinál csodálta a körülrajongott színészeket és álmodozott arról, hogy egyszer őt is így rajongják majd körül. Ezen vágya megvalósult, de érdekes módon a körülrajongás elől mindig menekült.
Bár ekkor még dundi lánynak számított, feltűnően szabályos vonású arca, és bájos megjelenése miatt később áruházi eladóként ruhákat, kalapokat mutatott be manökenként a vásárlóknak. Bekerült az áruházi katalógusba, sőt az áruház reklámfilmjeiben is szerepelt. Nem is gondolnánk róla, hogy komikus tehetségével tünt fel, pl. krémesbélest gyömöszölt a szájába egy reklámfilmben, de ez a jellemvonása emelte ki filmszínésznői karrierje első állomásán, a "Csavargó Péter" c. burleszkben.
Ezután már meseszerűen alakult karrierje: felfigyeltek rá, színiakadémiára járt, majd filmgyári próbafelvételekre, ahol megismerkedett Mauritz Stillerrel, a svéd filmgyártás legismertebb rendezőjével. "Ő volt az, aki kitalálta Garbot."
Garbo megalkotása
Talán túlzásnak tűnik, hogy az isteni Garbo tulajdonképpen egy Pygmalion történet részese: Stiller hozta létre azt a különleges szépségű, sugárzó színésznőt, akinek alakításait még ma is tátott szájjal figyeljük. Ő adta a Garbo nevet neki, lefogyasztatta 10 kg-val, fogait szabályoztatta, "jóindulatúan" gyötörte a színiiskolán tanultak gyakorlatba ültetésével. És Greta - néha könnypotyogtatás közepette - itta szavait.
Stiller elmagyarázta az adott szerep belső értékeit, életre keltette Gretában a figurát, aki szó nélkül minden tanácsot megfogadott. Stillernek köszönhette azt is, hogy Hollywood felfigyelt rá, együtt utaztak a tengeren túlra. Garbo ekkor 18 éves volt.
A filmgyárban először idegenkedve tekintettek a dekoratív arcú, de széles vállú, fiús alkatú, hosszú léptű, magas lányra , - 169 cm magasságával akkor kiugróan magasnak számított-, de amikor a kamerába nézett, "arca elkezdett élni, félig leeresztett szempillái alól olyan érzések áradtak a felvevőgép felé, mintha most találta volna meg igazi szerelmét; az egész világ elsüllyedt körülötte, egyedül volt élete legnagyobb szerelmével, a Kamerával." Mindenki szájtátva csodálta játékát, s mivel ráadásul minden instrukciót pontosan megfogadott, a filmesek egyöntetűen el voltak tőle ragadtatva. Befutott.
Filmjeiben általában tragikus sorsú hősnőket, femme fatale-okat vagy önfeláldozó nőket formált meg, emlékezetesen, a nézőket megbabonázva. Ezek a szerepek nem igazán voltak métók tehetségéhez, csupán pályafutása vége felé, utolsó három filmjében ( Krisztina királynő, Anna Karenina és a Kaméliás hölgy) használták ki drámai mélységeit.
Garbo, a megközelíthetetlen
Magánélet tabu volt, nem nyilatkozott róla. Úgy vélte örömei- bánatai magán természetűek. "Ha az ember elmondaná őket másoknak, ezzel leszállítaná valódi értéküket - olcsóbbá tenné saját maga belső mivoltát."
Nem kábult el a népszerűségtől, nem voltak látványos lelki válságai, nem küzdött semmiféle függőséggel. "Egészséges életösztöne és józan szemlélete megőrízte mindazoktól a csapdáktól, melyekbe oly sok sorstársa belezuhant."
Zárkózottsága mellett minden érdekelte, voltak értékes barátai, járt társaságba, de sohasem köteleződött el, élet szerve részét képezte a magány, az elvonulás.
Marie Dressler karakterszínésznő - Csengery szerint - a legpontosabban fejtette meg a Garbo-i titkot: " Greta Garbo magányos. Mindig az volt és mindig az is fog maradni. Valamilyen puszta és fájdalmas magány legmélyén él. Óriási nagy művész - akinek felsőbbrendűsége és tragédiája is egyben, hogy számára egyetlen realitás: maga a művészet."
40 év filmezés nélkül
Bár Garbo eredetileg nem véglegesen vonult vissza 36 évesen a filmezéstől, mégis később minden megjelenési lehetőséget elutasított. Mivel magánéletét hétpecsétes titokként őrízte továbbra is, igen keveset tudunk ezekről az évekről. Nem élt remeteként, csak elvonultan. New Yorkban Manhattanben az East river-re néző luxuslakásban , csodálatos XVIII. századbeli műkincsek között pergette napjait. Szűk baráti körével tartott kapcsolatot, egészségesen étkezett, szigorúan vegan étrendet követve, rendszeresen sportolt és hosszú sétákat tett inkognitóban, nehogy meglepjék a fotóriporterek. A "Hagyjatok bélén!" jelmondatot választotta, szerette a zaklatásmentes magánéletét élvezni. Így őrizte meg titokzatosságát. Vallotta, hogy hivatása, a filmművészet beszél majd róla.
Szerencsére a filmek felidézik varázslatos lényét és rendkívüli tehetségét.Arcát a XX. század arcának nevezték el, "mert Garbo szépsége azt a szellemi értelmet képviselte a közönség számára, amit a szépség valaha a régi görögöknél jelentett." És bár azóta változtak a szépségideálok , Garbo még ma is a világ egyik legszebb nőjének számít.