„Az a hivatás, ami reám vár, nehéz kínokon át érhet csak oda, ahol eredményt láthatok”
Hollósy Simon
Milyen szerencsések vagyunk, hogy olyan korszakos művészekkel büszkélkedhetünk, akik szívükön viselték a magyar kultúra megújítását, és külföldön szerzett korszerű szemléletüket hazájukban kívánták meghonosítani!
Igy tettek a 130 éve megalakított nagybányai festőiskola megálmodói: Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Thorma János, Réti István és Iványi-Grünwald Béla.
Hollósy müncheni festőiskolájának tanítványai és barátai Magyarországon is el akarták terjeszteni a természetközeli festészetet és a Millenium politikai és gazdasági közhangulata megágyazott ezen elképzelés sikeres megvalósításának.
Miért éppen Nagybánya?
A helyszín az egyik alapító, Thorma János személyéhez fűződik, aki a városban nőtt fel, így tudott a polgármestertől segítséget kérni a művészek letelepítéséhez. A város fekvése és mikroklímája tökéletesen szolgálta a szabadtéri (plen air) festészetet.
Az itt alkotók fellázadtak a merev akadémiai festészet ellen, és kiálltak azért, hogy az alkotói szabadság jegyében a növendékek egyéni látásmódja érvényesülhessen.
Nézzünk be a művésztelep tanításmenetébe!
A hung-art.hu jól összegzi az ottani tanítási módszerek jellemzőit.
A növendékek a szabadban figyelték meg és rögzítették a fény-árnyék, a levegő rezgése és a színek rájuk gyakorolt hatásait. A tanárok a tanítványok festése közben konkrét tanácsokkal látták el őket, nem oktrojálták rájuk saját elképzeléseiket, hanem – ahogy Hollósy vallotta – „csak felnyitották a szemüket”, hogy megtalálják egyéni útjukat. Esténként közösségben, kellemes körülmények között egymás munkáit megvitatták. Télen is tartottak beltéri kurzusokat, ahol modellek segítségével gyakorolhatták az alakok megörökítését és kompozíciók megalkotását.
Kik voltak a festőiskola vezéregyéniségei?
Hollósy és Ferenczy voltak a meghatározó alakjai a festőtelepnek. „Hollósy a közösségi motor és az érzelmi fűtöttség embere volt, Ferenczy a formai fegyelem és a tiszta látvány képviselője.”
Nézzük meg, milyen eltérések felvillantásával érzékelhetjük a festészetül közötti különbségeket!
Szemléletmódjuk: Hollósy történelmi és társadalmi témáiban fontos a mondanivaló közvetítése. Ferenczy számára a téma csak „ürügy”, a fények, a színek, formák megfestéséhez.
Stílusuk: Hollósy naturalista, realista képeket fest, tele érzelemmel. Ferenczy impresszionista, nála a fény-árnyék, a színek a főszereplők.
Kompozíció: Hollósy festményeire a drámaiság jellemző, míg Ferenczy tökéletes egységbe rendezi a táj és az ember kapcsolatát.
Szerepkörük: Hollósy a természetközeliség és a szabadság karizmatikus közvetítője-tanítója, Ferenczy pedig az esztétikai élmény művészi megvalósítója.
A neósok megjelenése
A XX. század fordulóján nagy hatású festőiskola által követett látásmódot drasztikusan megváltoztatta az 1906-ban Párizsból hazatérő Czóbel Béla, aki a Julian Akadémián tanult és harsány, vad stílusú képeit kiállította Nagybányán. A látványhű naturalizmus képviselőit sokkolta a Czóbel Béla, Ziffer Sándor, Perlott Csaba Vilmos és Boromissza Tibor által képviselt „neósok” fekete kontúrú, önkényes színhasználatú festészete. 1910 táján ez szakadáshoz vezetett és e lázadásnak következményeként elindult a XX. századi avantgárd festészet térhódítása Magyarországon.
A művésztelep hanyatlása
A festőiskola hanyatlását nemcsak a belső ellentétek okozták, hanem a történelem csúnyán beleszólt létezésébe. Az I. világháború alatt járványkörház lett, a terület 1920-as Romániához való csatolása elvágta az anyaországtól, gazdaságilag nehéz helyzetbe került. 1937-ig haldoklott, majd teljesen befejeződött itt a művészeti oktatás.
A csodálatos alkotások, a modern magyar festészet gyöngyszemei reméljük még hosszú évszázadokig gyönyörködtetik a művészet kedvelőit.