„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”
Népi rigmus
Venesz Jószef „A magyaros konyha” c. művéből ígértünk recepteket. Minthogy Márton nap a „nyakunkon van”, liba ételeket mutatunk be.
Először azonban néhány szó a Szent Márton napról a Wikipédia segítségével:
„Tours-i Szent Márton ünnepnapjához, november 11-hez számos népszokás, néphit kapcsolódik Magyarországon.
A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.
A római időkben november 11. a téli évnegyed kezdő napja volt, ekkor az új termésből és az újborból tartottak nagy lakomát. Általában ludat, vagyis a hadisten, Mars szent madarát fogyasztották, ami latinul „avis Martis” (Mars isten madara). Ebből lett népies szófejtéssel „Márton madara.
Szent Mártont már a honfoglalás előtt tisztelték Pannóniában. A hagyomány szerint Márton álmában segítette Szent Istvánt és az országot, ezért Szűz Mária után Tours-i Szent Márton lett Magyarország patrónusa.
Márton napja a 40 napos karácsonyi böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert a rigmus szerint:„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.
A Márton-napi lúdvacsora után Márton poharával, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották, a minél több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba. A bor és a liba néha össze is kapcsolódott, német nyelvterületen a 12. században a Márton-napi ludat „szü vagy préslibának” is nevezték.
Lássuk a Márton napi lakomát:
Libaaprólék leves gombóckákkal
„Hozzávalók:
A gombóckákhoz:
Elkészítés: A jól megtisztított aprólékot megfelelő nagyságú darabokra vagdaljuk. Lehetőleg éles és nehéz késsel egy csapásra üssük át, hogy minél kevesebb szilánkja legyen. A zúzát és a szívet kis kockákra vágjuk, és lehetőleg külön, egész puhára főzzük. Az aprólékot megfelelő mennyiségű vízzel a tűzre tesszük, és megsózva puhára főzzük. A megtisztított zöldséget kockás darabokra vágjuk. Kevés zsírban kissé átpirítjuk állandó keverés közben, majd a félig főtt aprólékhoz adjuk. Világos rántást készítünk vágott zöldpetrezselyemmel és berántjuk vele a teljesen puhára főtt aprólékot. Hozzáadjuk a puhára főtt zúzát és szívet, majd egy igen kevés finomra vágott majoránnával és törött borssal fűszerezve tovább forraljuk. A vízben áztatott zsemlyét jól kinyomkodjuk, elkeverjük kis zsírral, tojással, hozzáadjuk a morzsát, sózzuk. Vágott zöldpetrezselymet, csöpp törött borsot, majoránnát adunk bele. Apró gombóckákat formálunk és belefőzzük a kész levesbe. Néhány pernyi forralás után tálalható.”
Libasült
„Hozzávalók:
Elkészítés: A libát megtisztítjuk, nyakát, lábait, szárnyait levágjuk és felbontjuk. Belső részeit ( máj, zúza, háj stb.) eltávolítjuk, és szép tisztára mossuk.( Megjegyzés: ezekből lesz a leves) Kívül-belül megsózzuk, belsejébe majoránnát hintünk és jó meleg sütőben sütjük. Közben zsírjával meg-meglocsoljuk és úgy forgatjuk, hogy minden oldala egyenletesen ropogósra és pirosra süljön. Ha puha, kivesszük, előbb kétfelé, majd negyedekbe daraboljuk. A combokat és a combtöveket levágjuk, a mellehúsát pedig szépen felszeleteljük. Tálalásnál a csontosabb részeket a tál aljára rakjuk, tetejébe ízlésesen elhelyezzük a felszeletelt mellehúsát és combokat, majd saját forró zsírjával meglocsoljuk és sült burgonyával, és párolt káposztával körítjük. A gyenge, fiatal, idei liba máját külön sütjük meg és tálaláshoz felszeletelve a libasült mellé rakjuk.”
És még egy kellemes, házias, őszi édesség recept:
Alma köntösben
„Hozzávalók:
Elkészítés: A kész vajas tésztát félujjnyi vastagságúra kinyújtjuk. A reszelt vagy darabos almából, a porcukorból és a kevés fahéjból készült töltelékkel megtöltjük a négyszögletes kockára vágott tészta közepét. Négy sarkát felül összecsukjuk, esetleg tojással megkenjük, és forró sütőben kisütjük. Az almára tehetünk kevés barackízt.”
Jó étvágyat kívánok ezekhez a könnyen elkészíthető ételekhez!
