„Az élet könyvét az emlékek lámpása mellett szoktuk olvasni”
Traian Demetrescu
Saly Noémi mindig múltunk elfeledett, de emlékezésre méltó darabkái között kutat, és mindazt nagyon olvasmányosan közzé is teszi. Az „Apácapác” c. tulajdonképpen receptes könyvében a Bakonybél-i monostorba internált, ott 50 évet eltöltött apácák életével és egyszerű életük receptjeivel hozza vissza életünkbe 404 kedves és idős hölgy dolgos mindennapjait.
Ahogy ezt a szerző nevezi: a nővérek előtti főhajtás eszköze a könyv, mely az egyházi gasztronómia jeles szakácskönyve, hiszen a csíksomlyói szerzetesek 1690-ben összegyűjtött munkája után ez az egyetlen értékelhető ilyen tárgyú mű.
A Bakonybélben levő monostor 1018. körüli alapítása óta sok természeti és emberi katasztrófát élt túl. Közelmúltunkban ilyen tragikus esemény a szerzetesrendek 1950-ben való feloszlatása. Dr. Sárközy Pál bencés főapát csupán azt tudta elérni, hogy a beteg és idős apácák szociális otthon céljából megkaphassák a Bakonybéli monostort.
Az Isten szolgálatára életüket ajánló, legtöbbször ápolónőként dolgozó apácák négy alapkövetelményre tesznek fogadalmat: engedelmesség, tisztaság és szegénység mellett a szegények szolgálatára is szegődnek. Az itt élők saját maguk termelték meg az ennivalójukat. Önellátó munkájuknak köszönhetően csak a télire való krumplit vették máshonnan, zöldségeiket maguk termesztették, sőt nyulat és disznót is tenyésztettek.
Szűk, zsúfolt, ócska bútorzatú szobákban éltek. 1960-tól hivatalosan betegotthonná szelídült a korábbi internálótábor, 1970-től már hangszórókon át hallgathatták a szentmisét az idős ápoltak, 1981-től pedig 5 ágyas helyett 4 ágyassá vált az elhelyezésük.
A falu temetőjében egyforma betonkeresztek jelölik kis zománcozott bádogtáblákon az elhunyt apácák sírhelyét.
2001-ig elköltöztették az összes nővért a monostorból, és akkor kerültek elő a kincsek, a 7 kéziratos receptfüzet, melyet a monostor szakácsnője őrzött meg a padláson az utókornak.
A receptek
Egyszerű ételek, olcsó alapanyagokból, a heti háromszori böjtölés miatt, kevés hússal. A húst áztatott zsemlével vagy kenyérrel, krumplival, grízzel szaporították. Nagy szerepet kapott a főtt és sült tészta. Saly Noémi a receptek közreadásánál nem stilizál, nem modernizál a szövegen, csupán a mértékegységeket igazítja a mai használathoz.
A receptek – ahogy Saly Noémi nevezi – „takarékos, puritán, cserébe viszont találékony, olykor szinte humoros” ételleírások. „Épp ezért érdemes lehajolni hozzájuk (vagy inkább fölnézni rájuk) próbálgatni, variálni vagy csak ihletforrásként használni, és hálával, szeretettel gondolni azokra a szorgos, imádságos kezekre, amelyek a pihenés ritka pillanataiban papírra vetették őket.”
Most – ízelítőül – a mai napig jó étvággyal elfogyasztható, speciális főzési tudományban nem jártas háziasszonyok által is elkészíthető recepteket közreadok. Ezek akár az ünnepi asztal lakomájaként is megállják helyüket.
Marhanyelv tűzdelve
„A nyelveket föl kell tenni főzni, ha megfőtt, lehúzzuk (a bőrét). Utána háromszorosan megtűzdeljük szalonnaszeletekkel. Az így megtűzdelt nyelvet szalonnaszeletekkel kirakott lábasba tesszük, vereshagymát, sárgarépát és sonkaszeleteket hozzáadunk, jó húslével felöntjük, hogy jól ellepje a nyelvet. Addig főzzük, míg a zöldség megpuhul, jól elfőzzük a levét s tejföllel ráhabarunk rövid lére. Citromhéját közé főzünk s citrom lével savanyítunk. A nyelvet szeletekre vágva tálaljuk, a levét szitán át reá szűrjük, makarónival körözzük.”
Az egyszerű makaróni köret helyett találtam egy érdekesebbet:
Burgonya töltve
„Főtt makarónit apróra vágunk 1 tojás tejfelt reszelt sajtott sót törött bors, azzal (a krumplit) megtöltjük, vajjal meglocsoljuk és megsütjük, hús melé adjuk.”
Egy különleges édesség következik:
Karsbálde ( Karlsbader) más néven Garibaldi csók (nagyon jó)
„Veszünk 8 tojássárgáját, ahhoz 4 jó kanál tejfelt és ugyanannyi lisztet, ezt jól elkeverjük. E közben teszünk a tűzre 1 ½ liter tejet, hogy ezalatt míg a 8 tojás habját felverjük és belekeverjük, felforrjon. A keverék közé keverjük a habot és evőkanállal nokerlikat (galuskákat) csinálunk a tejbe, megvárjuk, míg feljön, s egy vajjal kikent tűzálló edénybe rakjuk, tetejét vaníliás cukorral és mazsolával meghintjük, vajjal megöntözzük, szép magasra felrakjuk s a sütőben pirosra megsütjük.”
Nem bírom ki, hogy egy jó császármorzsa (gríz smarni) receptet ne közöljek a kedves apácáktól.
Gríz smarni
„½ kg grízt reggel beáztatva 1 liter tejbe fél felé 3 tojást 4 kocka cukrot, sót, mazsolát leverni közé, forró zsírba önteni, széles késsel többször felkavarni és néha kis zsírt önteni alá. Tálaláskor jól meghinteni porcukorral, felhígított gyümölcsízt adni hozzá forrón.”
Jó étvágyat kívánok a „monostorkosságok”-hoz!