Aktuális Programok

Hős vagy áruló?

2019-01-23 13:51:16

„A jövő útja világos: Kossuth már nem emelkedhetik. A sor Görgein van. Hajló korában, mint késő napsugár, kezdi beragyogni fejét az igazság aranykoronája…”

Seress László: Világos, Pesti Napló 1909.

Egy fontos történelmi személyiség életútja mindig vonzza az érdeklődőket. Nyilván így lesz ez a Görgey Artúr tábornok élete bemutatásának szentelt kiállítás esetében is. A Magyar Nemzeti Múzeum: „Az ismeretlen Görgei” címmel 2019. január 15. és június 23. között  gazdag tárlatot szentel a magyar történelem vitatottan megítélt alakjának. Görgey nemcsak különleges képességű, hatalmas formátumú hadvezér volt, akit a magyar történelemben Hunyadihoz is hasonlítanak, hanem a világosi fegyverletétel miatt a történetírásban és a közvélekedésben sarkosan, ellentmondásosan megítélt személyiség is.

Katonai pályafutása az üstökösökhöz hasonlóan égi magasságokat és pokolbéli mélységeket járt be rövid másfél év alatt. Bár már életében is tompult a vele kapcsolatos megvetés és gyűlölet, emelt fejjel viselte el ezt, és visszavonultan, „visegrádi remeteként” élt még 67 éven keresztül.

Dicsőséges hazafi vagy „silány gazember”?

Elszegényedett nemesi családban nőtt fel Szepes megyében. Mivel a család nem tudta fizetni iskoláztatását, ingyenes katonai pályára lépett. Valószínűleg szegénysége is közrejátszott abban, hogy a Nádor-huszárokhoz csatlakozott, akiknek ezüsttel díszített egyenruhája megfizethető volt számára, szemben a többi huszáralakulat drága, aranyozott díszegyenruhájával. A kényszerből választott katonai pályát apja halála után abbahagyta, és Prágában vegyészetet tanult az egyetemen. Igen érdekes, hogy a ma igen egészségesnek minősített kókusz-zsírról értekezett már 1848-ban! A forradalom hírére hazafias lelkesedése újra a honvédséghez vitte. A forradalom vívmányaival azonosulva, nevében az „y”-t „i”re cserélte és ezt haláláig megőrizte. Katonai tehetségét mutatja, hogy - Napóleonhoz hasonlóan - 5 hónap alatt századosból tábornok, majd hadseregparancsnok lett. A hadtörténetben is a késői újkor 10 legnagyobb hadvezérei között tartják számon, Napóleon mellett, pl. Kutuzovval, Simon Bolivárral, Garibaldival együtt.

A Magyar Nemzet: „Görgey áruló vagy áldozat?” 2016-ban megjelent cikke szerint:

Görgei 1848–49-ben három páratlanul bravúros hadjáratot vezetett: a felvidékiben a császári erőket megosztva átmentette, valódi hadsereggé formálta a fel-dunai hadtestet, a tavaszi hadjáratban az egész ország területét felszabadította, a nyáriban pedig, életveszélyes fejsérülésével is harmincezres hadteste élén maradva, képes volt lekötni az utána nyomuló, 120 ezer főt számláló orosz főerőt.”

Még az orosz hadvezetés is méltatja hadvezéri nagyságát. Erről Pethő Sándor: „Görgei problémái” c. írásában így emlékezik meg: „az orosz vezérkar rendkívül magasra becsülte Görgei hadművészetét, és egyöntetű volt a vélemény: „Ausztria összes katonai ereje sem lett volna elegendő  ily vezetők és ily katonák  ellen eredményt felmutatni.”

 A honvédelem.hu így méltatja katonai munkásságát:

„Legfényesebb hadisikere mindenképpen Buda visszafoglalása volt 1849. május 21-én, kitartásáról, hozzáállásáról pedig mindent elárul, hogy az év júliusában, Komáromnál súlyos fejsérülést szenvedett, ám hallani sem akart arról, hogy otthagyja a hadsereget, és mindössze napok után ismét teljes erővel vetette magát a munkába. Igazán nem rajta múlott, hogy éppen budai győzelmének napján, Varsóban I. Ferenc József és I. Miklós orosz cár megállapodása megpecsételte a magyar szabadságharc sorsát.”

A világosi fegyverletételt, és így a szabadságharc elvesztését egyedül neki róják fel.

Kossuth és Vörösmarty a nép ellenségének, árulónak nevezik. Kossuth a vidini levelében így ír erről: „Görgeit felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván hóhérjává lőn.” Vörösmarty egyenesen megátkozza a hadvezért „Átok” c. versében: „Görgeinek hívják a silány gazembert,

Ki e hazát eladta cudarul.”

Jókai és Vajda is őt hibáztatja a forradalom bukásáért. Sokan álltak mellé, így Gyulai Pál, Lévay József, Móricz, Jászi Oszkár, Tisza István, Károlyi Mihály, Krúdy Gyula. Nyári Pál igen keserűen jegyezte meg: „Szegény Görgey, kénytelenek voltunk őt hazaárulónak bélyegezni, hogy a haza prestige-ét megmentsük.”

Pethő Sándor 1911-ben, még Görgei életében közzétett tanulmánya Görgeit szilárd jellemű hazafinak írja le, aki nem mea culpázik: „…maga Görgei  is keveset törődött a közvélemény megnyerésével. A tábornok a katona szárazságával értekezik, az üres pátoszt kíméletlen iróniával hitelteleníti, és ezt a hazafiság kisajátítói ellene fordítják.”

A Magyar Nemzet idézett cikkében egy konkrét találkozás során mutatja be, hogy Görgei milyen méltósággal viselte a ráaggatott rágalmakat, amikor egy anya kisfiához fordulva őrá mutatott, azzal, hogy ott megy a haza árulója:

„Lehet, nem egészen igaz, amit ön a kisfiának mondott rólam, de talán így van jól. Hadd higgye a magyar, hogy csak árulás győzhette le. Ez a hit talán, ha én szenvedek is miatta, a nemzeti jövő egyik eleme.”

Nagyon figyelemre méltóak Móricz Zsigmond sorai:

„A pályáját dicsőséggel vitte végig s az egész osztrák hadsereget tönkreverte, úgyhogy az segítségért könyörgött az orosz cár előtt s mikor a fegyvert letette: nem az osztrák előtt tette le, nem a gyűlölt és megvetett és tehetetlen és általa tönkrevert hóhér előtt, hanem az idegen szörnyű hatalom előtt. Szándékosan, tudatosan a magyar «gloire» szolgálatában.

Ki van a magyar históriában hozzá hasonló egyenes-vonalú, büszke és méltó szabadsághős?”

Már életében is voltak, akik a tisztelet hangján szóltak róla. Tisza István így méltatta:”Küzdött mint az oroszlán s amidőn a küzdelem folytatásának céltalan voltáról meggyőződött, habozás nélkül vette magára a befejezés egész ódiumát és tűrte egyetlen jajszó nélkül a félrevezetett nemzet átkait és gyűlöletét.”

A két világháború között a magyar katonaeszmény megtestesítője volt, a szocializmusban ismét árulónak titulálják pl.Illyés Gyula: „Fáklyaláng” c. drámájában. Németh László: „Az Áruló” c. drámájában viszont az ártatlanul megvádolt igaz embert méltatja, Féja Géza: „Visegrádi esték” c. művében hitet tesz mellette. Kosáry Domokos és Hermann Róbert történészek levéltári alapon kutatták a Görgei életművet, s tudományosan alátámasztották Görgei szabadságharcban betöltött pozitív szerepét. Hermann így ír Kossuth vidini leveléről„A levéllel Kossuth azt akarta érzékeltetni a nyugati közvélemény számára, hogy Magyarország nem a saját gyengesége miatt vesztette el a háborút. Hosszú távon azonban az ‘üzenetből’ csak a ‘körítés’ maradt meg, Görgei árulásának mítosza, amihez Kossuth haláláig ragaszkodott

A tudományon kívüli közvélekedésben azonban még ma is fellelhetőek a Görgei-ellenes vélemények, ezért is lényeges, tisztázó szerepet tölt be a tárlat.

Az ismeretlen Görgei kiállítás

Úttörő jelentőségű a kiállítás, mely címének megfelelően, az ismeretlen vagy inkább félreismert Görgei Artúr hadvezért mutatja be.

Megismerhetjük a szabadságharc azon eseményeit, amelyekben Görgeinek szerepe volt. Elsősorban Than Mór festményei érzékletesen tárják elénk a csatákat. Láthatjuk a szabadságharc vezetőit, fegyvereiket, egyenruháikat.

A képek egyike megmutatja, hogy a harcban életveszélyesen megsebesült Görgei fejsérülésével is részt vett a csatában, fejkendővel a fején, mivel sérülése miatt nem tudott az egyenruhához megfelelő fejfedőt viselni. A kiállítás bemutatja családját, neveltetését, katonai relikviáit, vegyészeti tanulmányának dokumentumait, és a szabadságharc utáni életének tárgyi emlékeit, bútorait, kerti szerszámait.

Az óriás terepasztal elénk tárja a világosi fegyverletételt megelőző harci állapotokat, hol álltak a különböző magyar hadegységek, hol az osztrák haderő, és hol az oroszok. Igen érdekes, hogy stratégiai játékot is játszhatunk: a komáromi csatával kapcsolatos Görgei-dilemmákat megismerhetjük, és a csatával kapcsolatos taktikai javaslatainkat is bevihetjük egy kihelyezett számítógépbe. Igen impozánsak a Görgei által viselt ezüsttel kivarrott egyenruhák, a míves fegyverek. Mintegy időutazás – könnyedén belehelyezhetjük magunkat az izgalmas, forradalmi korba.

A bemutatkozó anyag szerint: „Fontos szerepet tölt be a közönség megismertetése a legutóbbi évek kutatási eredményeivel, a téveszmék eloszlatása, az életpálya értelmezése, hogy tényszerű történelmi összefüggésekben tudjuk bemutatni Görgei Artúr alakját.”

Igen lényeges lenne, hogy a kiállítás segítségével a felnőtt nemzedék mellett, a fiatal generációk is méltó helyére tudják tenni gondolkodásukban a 19. század legkiemelkedőbb képességekkel megáldott, leginkább csodálatra méltó magyar hadvezérének alakját.

Egy videóval idézzük fel  Görgei alakját, küzdelmeit:



 

DrKónya Judit



Tisztelt Felhasználó!

Hozzászólás írásához kérjük, jelentkezzen be!



A cikk kommentjei

Sixties.hu