"A zene olyan, mindent átfogó elmélyedést adhat, amelyen belül néhány pillanatig úgy érezzük, mintha túlléptünk volna az időn"
Brian Greene
Lenyűgöző, katartikus, fergeteges , és még sorolhatnám az istenáldotta három művész jelzőit. Életem legjobb hangversenye volt a november 5-i MÜPA koncert, melyet Cziffra György 104. születésnapjának tiszteletére tartottak meg.
A három művész közös színpadi jelenléte
Három olyan zenei nagyság állt a színpadon, akinek teljesítményéről, elhivatottságáról és a közönséget szolgáló alázatáról ódákat lehetne zengeni. Ők hárman - betűrendben - Balázs János, José Cura, MIklósa Erika. MIndegyikük a zenei hivatás legfényesebb csillagai közé tartoznak. Muzikalitásuk, életszeretetük minden egyes leütött zongorahangból, minden egyes énekhangból kitűnik. Közvetlenségükről, humorukról, játékos kedvükről még ejtünk majd szót.
Néhány érdekesség a koncertről
Balázs János
Több cikket is szenteltem neki : Profizmus, alázat, érzelem (2016), A leg-ek koncertje (2018) és a Zsenialitásnak nincs határa (2024), mert csodálattal figyelem diplomakoncertje óta előadóművészi , közönségépítő és oktató tevékenységét. 10 éve indította el a Cziffra György emlék-fesztivált, melynek műsoraival évről-évre megdobogtatja a zeneszeretők szívét. És ez most is így történt! Nemcsak saját zongorajátékával bűvölte el a közönséget, hanem azzal is, ahogy zenésztársaival együttműködött, segítve improvizációival és zenei kísérettel a produkciókat. Liszt "Rigoletto-parafrázisa", Wagner "Izolda szerelmi halála" c. műveket olyan átéléssel játszotta, hogyha az ember behunyta a szemét, egy teljesen éteri tisztaságú világba került. Liszt 6. magyar rapszódiájának előadására nincsenek szavak! Drámai volt, katartikus mélységű és páratlanul bravúros. Mintha Cziffra György játszotta volna! Nem véletlenül jutalmazta a közönség percekig tartó vastapssal. Kiváló zeneszerzői és improvizációs kvalitásai Ponce-Balázs " Estrellita" és saját szerzeményű "Improvizációk három magyar népdalra" c. műveiben is megmutatkozott.
Jose Cura
Májusban a Mátyás templomban Szamosi Szabolcs orgonaművésszel együtt hallottam a "XXI. század tenorját". Csodálatos, férfias, zengő énekhangja betölt minden teret. Nem véletlenül tartják őt a 4. tenornak - Pavarotti, Domingo és Carreras társaságában. Drámaisága mellett most tanúi lehettünk humorának is. Otelló búcsúáriáját ugyanis nem mindennapi körítéssel adta elő: Hóna alatt behozott a színpadra egy pokrócot, amire a halott Desdemonának kellett lefeküdnie, Desdemona szerepére pedig Miklósa Erikát kérte fel. Elmondta, hogy abban állapodtak meg Erikával, hogy a kedvéért hajlandó a Don Giovanniból a nem a hangfekvésének megfelelő kedves, fülbemászó duettet előadni, ha Erika megteszi azt a szívességet, hogy gyönyörű ruhájában elhelyezkedik halottként a pokrócon. A vicces előkészületek után Cura az áriát hatalmas átéléssel formálta meg. Emlékezetes volt a Tosca levéláriája is. Egy Guastavino és egy Piazzola szerzemény előadása is hangos sikert aratott.
Egy interjúban Cura elmondta, hogy ő nem showman, hanem olyan, mint az életben, önazonos, az életet örömmel megélő ember.
Közvetlenségét mutatja, hogy elmondta, a 2025-ös év komoly betegséget hozott számára, 25 kg-t fogyott és félt attól, hogy elmegy a hangja a súlyvesztéstől. Hála Istennek, nem így történt! Nagyközönség előtt ez a koncertje volt az idén az első a felgyógyulása után, így emlékül gondosan lefényképezte a lelkes és hálás publikumot.
Miklósa Erika
Gyönyörű, erős, csillogó koloratúrszoprán hangja és közvetlen előadásmódja a világ egyik legnépszerűbb operaénekesévé tette. A Varázsfuvola éjkirálynőjeként meghódította a világ összes jelentős operapódiumát. Nincs benne semmi manír, semmi primadonnáskodás. Természetes, szívósan kitartó és rendkívül tehetséggel megáldott előadóművész. Széleskörű repertoárral rendelkezik, és ezt kiváló színészi adottságainak, kedves személyiségének, valamint harmonikus megjelenésének is köszönheti. Csodálatos élményt nyújt drámai és könnyedebb szerepekben, dalokban is. Imádja az operán kívül az operettet, musicalt, és a cross over műfajokat is. Életvidám és temperamentumos, ahogy Balázs János jellemzi "minden műfaj legkatartikusabb mondanivalója felerősödik általa."
Énekesi karrierje mellett, Balázs Jánoshoz hasonlóan, ő is szívügyének tekinti a fiatal tehetségek felfedezését és képzését. A Virtuózok zsűrielnökeként is tevékenykedik 2014. óta. Az egészség és a sport "nagykövete", és karitatív tevékenységet is végez.
A koncerten átjött ez a művészi sokszínűség.
A Meseautó c. elhangzott dallal visszarepültünk a zene szárnyán a múltba, és a sokat hallgatott, mára kicsit elcsépelt muzsika újra szerethetővé változott. A Don Pasquale-ből Norina áriájának előadásával megelevenedett az opera kulcsszereplője, a ravasz, egyben érzékeny és nemes szívű fiatal nő. Piazzola "Yo soy Maria " technikailag nehéz, gyönyörű dalát páratlan könnyedséggel és kellő drámaisággal adta elő. A Balázs János által szerzett népdal-improvizációk megmutatták a népzene iránti érzékenységét, hiszen előadásmódja teljesen igazodott a dalok egyszerűségéhez és tisztaságához, az érzelmek árnyalt ábrázolásához. A Don Giovanni duettben kedves kacérsággal incselkedett Curával - parádés volt az összhangjuk!
Zárókép
Az este hivatalos programja a világhírű Beatles dal, a "Yesterday" előadásával zárult: Balázs János improvizatív zongorakísérete mellett Miklósa Erika és Jose Cura bensőséges duettje - Cura gitárjátékával együtt- tette fel az i-re a pontot.
De a ráadásról se felejtkezzünk el! A "Happy birthday" Balázs János átdolgozása most Cziffra Györgynek szólt, aki a felhőkből biztosan meghatottan figyelte a méltó, születésnapi produkciót.
Reméljük és várjuk, hogy hasonló mélységű előadások részeseivé váljunk a 2026-os Cziffra-fesztiválon is!
Cziffra György Liszt 6. magyar rapszódiáját adja elő: