Aktuális Programok

A Kelet vonzásában

2020-02-15 09:33:42

„Támolyogva tolonganak a hídon vakok

Kis görnyedt, japános, naív alakok.

A lelkük a testből ki sem lát soha

A deszkát belepte iszamlós moha”

Babits Mihály: Vakok a hídon

Szép és érdekes kiállítással lettünk gazdagabbak: a Szépművészeti Múzeum, - az MNG, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, és a Magyar Képzőművészeti Egyetem – gyűjteményéből egy 70 műtárgyat bemutató kiállítással lepte meg a japán művészet után érdeklődőket.

Már az idézet is, a japán fametszetek által megihletett Babits vers, azt az érdeklődést mutatja, ami már a XIX. század utolsó harmadától kezdve megnyilvánult az európai művészetekben a japán kultúra iránt, legyen az iparművészet, a képzőművészet, a színművészet, a zene, az irodalom vagy a divat. (japonizmus)

Mi indokolja az Osztrák-Magyar Monarchia alkotóinak érdeklődését a Kelet művészete iránt?

A látásmód különbözősége, a különleges színhasználat, a kompozíció eltérősége, a minták túlfolyása a felületeken, a gyönyörű textíliák merész geometrikus és figurális mintái, a pehely könnyűségű, kézi nyomtatással készülő fametszetek és tekercsképek, melyek egy más világba kalauzolják el a nézőt.

Az elsősorban a japán fametszetekre koncentráló tárlat szebbnél szebb művein leginkább a természetábrázolás fogja meg a látogatót: a növények, állatok és tájak lágy, festői, általában tompa színekkel ábrázolt világa. Nagyon szemet megragadó a városi kultúra ábrázolása, mely poszterszerűen ad képet a hétköznapi élet egyes szereplőiről, így például a szórakoztatásban élen járó szép hölgyekről. Ilyen módon varázsolja elénk Toulouse Lautrec is a párizsi kurtizánok világát.

A japán fametszetek elkészítése három szakma bevonásával készült, ezt a japonizmus egyik kiemelkedő európai  képviselője, Emil Orlik a kiállításon is látható alkotása is megeleveníti, a művész tervezi meg a nyomatot, majd a képfaragó elkészíti a dúcot, és végül a nyomdász vonja be a képet festékkel. „A nyomtatás nem nyomdai prés alatt történik, hanem a nyomdász a speciális, szintén kézzel készült papírt egy kis kézi szerszámmal simítja rá a dúcra mindaddig, amíg az fel nem szívja teljesen a felhordott festéket.” A fametszeteken jól látható helyen pecsétek foglalnak helyet, melyek megjelölik a készítő művészt.

A fametszeteken és az iparművészeti tárgyakon is „jól láthatók azok a koncepcionális, technikai és motivikus jellegzetességek, amelyek az európai művészeket leginkább megihlették. Ilyen az európaitól eltérő színhasználat, síkszerűség, közelnézet, dekoratív kontúrok és díszítőelemek szerepeltetése.” Bodor Kata kurátor szerint a vizuális befogadás jellemzi a monarchiabeli művészek érdeklődését, és a háttértartalmak nélkül, a technikai másság ragadja meg a fametszőket. A fametszés elnevezés csak technikájában utal a fára, mert az alkotásokat papírra nyomják fadúc, majd később linóleum dúc segítségével. A festés vizes alapú. Az európai mesterek az esztétikai hatást imitálják, a dekorativitást, a blokkokban való gondolkodást és a háttér nélküli ábrázolást. A japán művészetnek nagy hatása volt a szecesszió és az Art Nouveau stílusra. Lucien Pissarro, William Nicholson, Emil Orlik, Carl Theodor Thiemann, Carl Moll, Olgyai Viktor, Tichy Gyula és Kozma Lajos színes metszeteivel is megismerkedhetnek a látogatók.

A kiállítás egy szemet gyönyörködtető világba repít el bennünket, melyről elmondható, hogy kellő egyensúlyban foglalnak itt helyet az eredeti japán alkotások és az európai japonizmus jeles képviselőinek a nem kevésbé nivós munkái. Aki szereti a keleti varázslatot, az ne felejtse el megtekinteni a kiállítást május 17-ig a Michelangelo teremben!

A csatolt videón Bodor Kata művészettörténész beszél a japán fametszés technikájáról és a kiállításról:


 


 

DrKónya Judit



Tisztelt Felhasználó!

Hozzászólás írásához kérjük, jelentkezzen be!



A cikk kommentjei

Sixties.hu