„A jóga önmagunk legyőzése”
Sri Chinmoy
Talán a jógáról már sok mindenki hallott, de sokan csak az egyik mozgásformának tekintik.
Ezúttal megpróbáljuk röviden összefoglalni a hatha jóga jellemzőit egy ismert jógi, B. K. S. Iyengar: „Az élet új megvilágításban” c. könyve alapján.
Az idézetek a Filosz Könyvkiadó honlapján közölt könyvrészletekből származnak.
A műből megtudhatjuk, hogy a jóga sokkal több annál, minthogy gyakorlatokat végezzünk, de ezen gyakorlatoknak fontos szerepük van a testi-szellemi-lelki összhang megteremtésében.
Ilyengar jógi a következők szerint összegzi a jóga mindennapi életünkben játszott szerepét:
„…A legtöbben egészségesnek érzik magukat, ha nem szenvednek semmilyen betegségtől vagy fájdalomtól, és nincsenek tudatában azoknak a kiegyensúlyozatlanságoknak, amelyek jelen vannak a testükben és az elméjükben, majd végül betegséghez vezetnek. A jóga háromféleképpen hat az egészségre. Megőrzi az egészséges emberek egészségét, megelőzi a betegségek kialakulását, és segíti a betegségből való felépülést.
A kórságok azonban nem pusztán fizikai jelenségek. Bármi, ami megzavarja a spirituális életünket és gyakorlásunkat, kóros, és végül kórságként, betegségként fog megnyilvánulni. Mivel a legtöbb modern ember elválasztotta a testét az elméjétől, a lelkét pedig a hétköznapi életén kívülre helyezte, elfelejti, hogy e három (test, elme és szellem) jólléte bensőségesen egybefonódik, akár az izmaink rostjai.
Az egészség a testi szilárdsággal kezdődik, érzelmi stabilitássá mélyül, majd elvezet az értelem tisztaságához, a bölcsességhez és végül a lélek feltárulásához. Az egészséget sokféleképpen osztályozhatjuk. Van testi egészség, amelyet valamennyien jól ismerünk, de van erkölcsi egészség, mentális egészség, intellektuális egészség is, sőt beszélhetünk a tudat egészségéről, a lelkiismeretünk egészségéről és végül isteni egészségről.
Egy jógi azonban sohasem felejti el, hogy az egészségnek a testtel kell kezdődnie.”
„Amikor elkezdünk ászanákat (kitartott pózokat) gyakorolni, testi és mentális fájdalmat egyaránt tapasztalunk. Éppen úgy, ahogy meg kell tanulnunk megkülönböztetni a helyes fizikai fájdalmat a helytelentől, ugyanerre szükség van a mentális fájdalom esetén is. A helyes mentális fájdalomnak fokozatosnak kell lennie, azt kell elősegítenie, hogy megerősödjünk, és nem szabad oda vezetnie, hogy összeomoljunk.
Az ászana-gyakorlás lehetőség arra, hogy megfigyeljük a gyakorlásban és az életben megjelenő akadályokat, és felfedezzük, hogyan tudunk megbirkózni velük.
Sok intellektuálisan fejlett ember éretlen még érzelmileg. Ha fájdalommal kell szembenézniük, megpróbálnak elmenekülni előle. Ritkán állnak készen arra, hogy dacoljanak a fájdalommal, és átverekedjék magukat rajta, amikor intenzíven beleteszik őket egy testhelyzetbe. Ez a gyakorlás szembesíti őket testük természetének valóságával. Szembe kell néznünk az érzelmeinkkel, nem szabad elfutnunk előlük. Nemcsak az élvezetért, hanem a végső megszabadulásért jógázunk. Valójában minden betegség önmagunk egy része, megnyilvánulásunk egy darabja. A jógafilozófia szerint a szenvedés és a betegségek a múltbeli cselekedeteink gyümölcsei. Ebben az értelemben felelősek vagyunk azért, amit teremtettünk. Ha a jóga segítségével szembenézünk a megpróbáltatásokkal, a tolerancia és a kitartás új tudatosságát ébresztjük fel magunkban.”
Az idézetek segítenek megérteni a jóga filozófiáját, és rámutatnak arra, hogy a keleti népek mennyire természetesen ítélik meg az élet különböző nehézségeit. Testük és szellemük edzésével, kevesebb stresszel, több megelégedettséggel és hálával kezelik az életet. Ehhez a jógagyakorlatok segítséget nyújthatnak, és - ha nem is mindenben tudunk azonosulni a gondolkodásmódjukkal, - a mi életünk is kiegyensúlyozottabbá válhat már csak az ászanák végzésével és némi meditáció által is.
Végezetül ismerkedjünk meg a kezdő jóga elemeivel: