KonfliktuskezelésNot Only For Sexagenarians

Kifogások és a felnőtté válás

2017-05-09 08:55:31

„Ne habozz, és ne keress kifogásokat! Egyszerűen indulj el és csináld! Indulj és csináld! Meglátod, nagyon, nagyon boldog leszel”

Christopher Johnson McCandless

Brigitte Roser:"Vége a kifogásoknak!"  c. könyvében megvilágítja, hogy mi a közös a kifogás keresésünk okaiban: önmagunk védelme, azaz nem állunk ki amellett, amit teszünk. „A kifogások paradox módon éppen arra utalnak, amiről el akarjuk terelni velük a figyelmünket: egy problémára vagy annak hiányára és – elsősorban – a saját felelősségünkre.”

Az író szerint a felnőttség azt jelenti, hogy csak saját magunkat tesszük felelőssé azért, amit ma gondolunk, teszünk és érzünk. Nincs szükségünk önigazolásra.

Roser támpontokat is ad ahhoz, hogy az alábbi kérdések megválaszolásával rájöjjünk, tényleg felnőttek vagyunk-e vagy csak túlkoros gyerekek.

Íme a „leleplező” kérdések:

  • „Világosan és barátságosan fejezed ki a vágyaidat?
  • Inkább kijelentéseket közölsz, mint valódi kérdéseket? Azt mondod:”én már szívesen mennék”, a „meddig akarsz még maradni” kérdés helyett?
  • Ismered az adottságaidat, képességeidet? Büszke vagy arra, amit eddig elértél az életben?
  • Képes vagy, hogy bocsánatot kérj, ha hibát követtél el vagy megsértettél valakit?
  • Képes vagy arra, hogy fékezd türelmetlenségedet?
  • Azt teszed, amit helyesnek tartasz, még akkor is, ha ez ellentmond mások elképzeléseinek, és rossznéven veszik tőled?
  • Képes vagy nemet mondani? El tudod fogadni mások nemleges válaszát anélkül, hogy megsértődnél?
  • Senkinek nem hagyod, hogy bűntudatot ébresszen benned? És te sem próbálsz bűntudatot ébreszteni másokban?
  • Képes vagy segítséget kérni? És arra, hogy elutasíts egy olyan segítséget, amelyre nincs szükséged, és amelyet rád akarnak erőltetni?
  • Ha valamit akarsz, azt mondod, hogy akarom, vagy inkább azt, hogy kell? („Most már mennem kell!”)
  • El tudod képzelni, hogy egy olyan területen, amihez jól értesz, másképp is lehet sikereket elérni, mint ahogyan te tetted?
  • Képes vagy rá, hogy kimutasd valódi érzéseidet? Képes vagy igazán örülni, szomorkodni, félni és haragudni?
  • Senkinek nem hagyod, hogy arra kényszerítsen, hogy igazold a tetteidet?
  • Megbocsátottál szüleidnek?
  • Olyan munkát végzel, amelyik megfelel adottságaidnak és elképzeléseidnek?
  • Megszakítod a kapcsolatot azokkal az emberekkel, akikkel nem érzed jól magad?
  • Tisztában vagy a vágyaiddal és a beteljesületlen álmaiddal? Teszel valamit azért, hogy valósággá váljanak?
  • Tanultál olyan dolgot az utóbbi években, ami nem a szaktudásod gyarapította, hanem a személyes fejlődésedet segítette elő?
  • Ha valaki lekezelően beszél vagy tiszteletlenül bánik veled, félbeszakítod?
  • Akkor is kipróbálsz új dolgokat, ha nem tudod, hogy sikerrel jársz-e, mert tisztában vagy azzal, hogy túl fogod élni a kudarcot vagy az esetleges leégést?
  • El tudod fogadni, hogy te vagy a felelős a saját érzelmeidért? És azt, hogy a többi (felnőtt) ember is felelős a saját érzelmeiért?
  • Akkor is elfogadod magad, ha nem viselkedtél megfelelően? Képes vagy észrevenni a különbséget?
  • El tudod fogadni mások álláspontját akkor is, ha nem értesz egyet vele?
  • Elfogadod azokat az embereket, akik olyan dolgokat tesznek, amiket te nem teszel, és amiket talán soha nem is tennél?
  • Képes vagy rá, hogy beismerd, ha hibáztál, anélkül, hogy úgy éreznéd, veszítettél?
  • Felhagysz a mérgelődéssel és inkább aktív cselekvésbe kezdesz, ahelyett, hogy arra várnál, hogy a másik majd megint olyasmit tesz, ami miatt felidegesíted magad?
  • Senkire sem erőlteted a tanácsaidat?
  • Fontosabb, hogy megoldj egy konfliktust, mint az, hogy igazad legyen?”

Ha majdnem az összes kérdésre igennel válaszoltál – Roser szerint – a felnőtté válás dolgaiban példamutató vagy. Ha több a „nem” válasz – te is kifogásgyártó vagy és nem vagy igazi felnőtt. „A felnőtt viselkedés azt jelenti: nem várunk arra, hogy a boldogság bekopogjon hozzánk, hanem mi magunk keressük meg, és mi teremtjük meg azt, ami boldoggá tesz minket.”

Ahogy gépeltem az idézeteket elgondolkodtam azon, hogy én melyik csoportba tartozom. Sajnos még fejlődnöm kell, és le kell számolnom azzal, hogy sokszor tapintatból nem mondok nemet vagy egyébként nem érvényesítem azt, amit szeretnék.

Érdemes elgondolkodni a kérdéseken és őszintén válaszolni rájuk! Ez már az első lépés ahhoz, hogy önismeretből tanúságot tegyünk.

Jó morfondírozást!

Ezt a képet a Pixabay-en a hazugság címszó alatt találtam, vajon miért?


hazugság, kifogás


 

DrKónya Judit


Sixties.hu