„Már nem téged választalak minden reggel, ezt még szép volt az esküvőn elmondani, de már nem tudom elképzelni az életemet nélküled. Nem frissen feslett virágok vagyunk, hanem két fa összefonódó gyökerekkel”
Fredrik Backman
Ki gondolná, hogy egy szórakoztatásra szánt TV műsor fontos társadalmi problémákra világít rá? Pedig ilyen a valóság show-nak hirdetett „Házasság első látásra”, mely jól érzékelteti, hogy baj van a párkapcsolati elköteleződéssel, s mivel ez egy licencen alapuló produkció, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt a jelenséget akár világviszonylatban is megfigyelhetjük.
A dán licencen alapuló TV sorozatok minden országban nézettségi sikereket jelentettek és jelentenek, de a párok házasságban maradása a nulla felé konvergál. Így a műsor egy szociológiai tükörképe a valós párkapcsolati viszonyoknak.
Mi volt a dán ötlet a tudományos alapú házasságra?
2013-ban merült fel az a gondolat a dán TV műsorszerkesztőkben, hogy fordított alapon kellene indítani a párkeresést: először a házasodás, utána a megismerés. Ezt a meghökkentő elképzelést tudományos alapokra helyezték, pszichológusok, szexológusok, párkapcsolati szakértők olyan kísérletet hoztak létre, hogy a gondosan összeválogatott párok csak az oltárnál látják meg egymást, ott döntik el, hogy házastársként együtt menetelnek-e a kísérletben, sőt majd a való életben is.
Hat hét ( az USA-ban 8 hét) áll a rendelkezésükre, hogy a mesterséges környezetben folytatott együttélés során eldöntsék, kívánnak-e házaspárként közös jövőt építeni. A szakértők tanácsokkal, egyéni és csoportos terápiákkal terelgetik a résztvevőket a jobb megismerés és az elköteleződés felé – több-kevesebb sikerrel.
A különböző verziók
A dánok dokumentarista módon, visszafogott, rideg hangvételű adásokban inkább a pszichológiai folyamatokra, a hétköznapi buktatókra koncentráltak. A szakértők a háttérből elemeztek, nem avatkoztak bele a folyamatokba. Az együtt maradási sikerráta: 0. És miért? A dánok meglehetősen önállóak, magas elvárásaik vannak a partnerükkel szemben, ha nincs kémia, már a kísérlet alatt szakítottak. 9 évadot ért meg a sorozat.
Az amerikai modell – igazi hollywoodi elemekkel, állandó pörgéssel, generált feszültségekkel tarkított. A karaktereket kifejezetten úgy válogatják össze, hogy legyenek konfliktusok. A párok közös lakókomplexumokban, egymás szomszédságában élnek, így napi kapcsolatban vannak. A szakértők naponta nyomasztják a feleket, hogy dolgozzanak a kapcsolatukon, ezért sűrűn meglátogatják őket. Az USA-ban azonban a társadalmi és vallási elvárások miatt még a konfliktusalapú kiválasztás ellenére is 14-16%-os az együtt maradás. A műsor 18 évadot élt meg.
Az összepárosítás csínja-bínja
A casting egy több hónapos, bonyolult folyamat:
Több száz kérdéses teszt: értékrend, tervek a jövőre, politikai/ vallási nézetek, pénzhez való viszony, korábbi párkapcsolati traumák, szexuális preferenciák.
Mélyinterjúk a személyiségjegyekről, a kötődési típusokról és arról, hogy mennyire ismerik saját hibáikat és hogyan igyekeznek változtatni aokon.
Illatteszt: illatpróbákkal nézik meg, hogy az egyik fél természetes illata vonzó-e a másik fél számára.
Jelentkező preferenciái: milyen külső és belső adottságokkal rendelkező személyt keres párjául.
Képernyőképesség: a résztvevő ki tudja-e izgalmasan fejezni érzéseit a kamera előtt.
Hogyan vélekedtek a nézők a műsorról?
Hol háborogtak, hol imádták a drámákat, drukkoltak vagy pocskondiázták a szereplőket, hol csodálkoztak a pár döntésén, időnként azzal vádolták a szakértőket, hogy direkt össze nem illő személyiségű szereplőket párosítottak össze. Szóval, együtt éltek a valóság show-val!
Mi a szakértők véleménye az alapos tudományos előkészítés ellenére bekövetkező sikertelenségről?
A szakértők szerint a műsor nem a tudományos előkészítés csődje, hanem a műsor a társadalom tükörképe, egy látlelet, mely „pontosan megmutatja, mennyire nehezen alkalmazkodik, és milyen gyorsan adja fel a mai generáció a párkapcsolati nehézségek során.” ( Meglepetes.hu)
Melyek a konkrét, pszichológiai okok Gaál Viktor és Tóth Melinda pszichológusok szerint?
És mi a fentiekből a tanulság?
Végtére is hogyan gondolhatnánk, hogy a tudományos alapú összeválasztás felülírhatja azt a társadalmi szokást, amit a KSH adatai mutatnak: az első házasulók 70-80%-ban az esküvő előtt már próba-házasodnak, azaz együtt élnek! Annak ellenére, hogy Magyarország házassági rátája az EU-n belül még mindig igen jó, sajnos a válások számában is előkelő helyen állunk.
Minden esetre sürgős szükség lenne az elköteleződési mintán változtatni társadalmi méretekben is, hiszen az elkövetkező nemzedék – jó példa hiányában – inkább a papírok nélküli együttélést választja majd, ha probléma esetén kommunikálás helyett nem törekszünk a kapcsolatok megjavítására, rögtön továbbállunk, és lecseréljük azt.