Az öregségben egy a jó: nem kell félnünk, hogy fiatalon fogunk meghalni
Stephen King
Mindenki, aki elhagyta már azt a "bizonyos" kort, ilyen-olyan tiltakozó módszerrel próbálja kitolni az öregedését. Ha nem szereztünk még magunknak olyan tartós betegségeket, amellyel állandóan foglalkoznunk kell, jó kis pótcselekvés az idő megállításának sziszifuszi küzdelme.
Az önmagunk legjobb mostani verziójának megtalálása igazi kihívás, és ha legalább részben sikerül, öröm is. Itt nem a "szabás-varrás" szépészeti beavatkozásokra célszerű összpontosítanunk, hiszen valamelyik ebből kilógó testrészünk úgyis jelzi az idő múlását, hanem a természetes módszerekkel való felturbózásra. Ne felejtsük el, amit Rak W. Marektől tudunk: " A ráncok az élet írásjelei". Igyekezetünknek vonatkoznia kell testünkre-lelkünkre egyaránt. Talán az egyensúlyra való törekvés a legfontosabb: energikus, egészséges életmód által karbantartott test, kognitív képességeinket megőrző agy, stressz által nem tönkretett lélek és a korunkhoz idomuló, kényelmes, de elegáns külső, természetesen bőrünk rendszeres ápolásával.
Az október 1-i "Idősek világnapja " - elgondolkodtató. Az ENSZ 1991. óta vezette be ezt az "ünnepnapot." Nem definiálják szigorúan az időskort, de a 65 éven feletti korcsoportot tekintik a demográfiai és társadalmi kihívások szempontjából relevánsnak, míg a 60 év feletti korhatárt az idősödés kezdetének. Persze minél közelebb vagyunk korban az időskor kezdetéhez, annál inkább hárítunk és próbáljuk másra vonatkoztatni.
Ebből a szempontból kivételnek tekinthetjük Hollerung Gábor neves karmestert, akit 70. születésnapja körül félve kérdezett meg a riporter, hogy nem fél-e az öregedéstől. A válasz igen frappáns volt: "Nem, mert már öreg vagyok."
Lássuk, hogy más nevezetes személyiségek, hogyan viszonyulnak ehhez a kényes kérdéshez.
Coco Chanel szerint:" Öregedni nem élvezet, de gondoljon az alternatívára."
Ahogy Bette Davis mondta: "Az öregkor nem puhányoknak való."
Vavyan Fable a szeretet elmélyülésének erejére helyezi a hangsúlyt: "Néha azért jusson eszedbe, az évek múlásával Te is visszaadogatod díszeidet. Ám, ha közben lélekben gyarapodsz, nem érhet veszteség, mert e csinosságok vonzatai - a szeretet - megmaradnak, felkavarhatatlanná mélyülnek,más értelmet nyernek, és kiderül, sosem a külsőnek, hanem a teljes lényednek szólnak."
Az optimális idősödés
Már ilyen meghatározás is van a pszichológia szerint! Ez igen optimistán úgy tekint az idősödésre, mint egy fejlődési lehetőségre. Lehet és kell is célokat kitűzni, melyek teljesítése boldogsággal tölt el. Így ez az életszakasz aktív, tudatos viselkedésmintákat igényel.
Szabó Péter motivációs tréner igen jól megragadja ezt: " Valójában akkor ér véget egy ember élete, amikor reggelente cél nélkül ébred, és esténként remény nélkül alszik el." Fontos azonban az a további gondolat is, mely a célok milyenségéről szól: " Az igazán szívből jövő céloknak nem a mérete a lényeg, hanem az, hogy a mi bensőnket mozgassák meg igazán. Egy másik ember számára lehet, hogy semmit sem jelentenek."
André Maurois jól szemlélteti ezt : "Azok az emberek öregednek meg a legkésőbben, akiknek van okuk, hogy életben maradjanak."
És mi az, amitől boldog lehet az öregkorunk?
Ha minderre törekedsz, nemcsak te magad tudod élvezni a szépkorúságot is, de önálló, boldog lényeddel bearanyozhatod a környezeted életét is.
Így kell ezt csinálni: